Földrajzi tanulmányok

A sorozatot szerkeszti
MEZÔSI GÁBOR

5. kötet

Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században

Tudományos konferencia és mûhelymunka tanulmányai

Lektor:
CSORBA PÉTER DE, KEVEINÉ BÁRÁNY ILONA SZTE,
LÓCZY DÉNES PTE, KISS TÍMEA SZTE,
MARGÓCZI KATALIN SZTE, MARI LÁSZLÓ ELTE,
MEZÄSI GÁBOR SZTE, SZATMÁRI JÓZSEF SZTE,
SZILASSI PÉTER SZTE

A kötetet és a borítót tervezte:
SZÔNYI ETELKA

A kötet kiadását támogatta:
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Természeti Földrajzi és Geoinformatikai tanszék

ISBN 978—963—315—021—4
ISSN 1789—302—X

© A tanulmányok szerzôi és a kötet szerkesztôi, 2010
© JATEPress, 2010

Minden jog fenntartva.
Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni,
adatrögzítô rendszerben tárolni,
bármilyen formában vagy eszközzel
— elektronikus, mechanikus, fényképészeti úton —
vagy más módon közölni a kiadó engedélye nélkül.

 

 

1. Adatforrások, modellek használata a tájváltozás elemzésében. A tájváltozás elemzésének elméleti, módszertani alapjai:

Lóczy Dénes: Tájdinamika módszertani fejlemények

Szilassi Péter: Térképi adatbázisok összehasonlításának javítása tájmetriai elemzések révén

Szabó Szilárd: Tájmetriai vizsgálatok lehetséges adatbázisai

Biró Marianna: Élőhelytérkép rekonstrukciók módszertani kérdései

Csecserits Anikó, Rédei Tamás, Kröel-Dulay György, Szabó Rebeka, Szitár Katalin: Különböző skálázású táji adatok és a parlagok növényzete közti kapcsolat

Kertész Ádám: Hogyan értékelhető a tájváltozás?

Keveiné Bárány Ilona: Gondolatok a Közép-európai tájökológiai kutatásokról

Csorba Péter: Tájvédelmi törekvések Európában

Molnár Zsolt, Biró Marianna: A néhány száz évre visszatekintő, botanikai célú történeti tájökológiai kutatások módszertana

Gyenizse Péter, Ronczyk Levente: A természeti környezet változásának térképezése Pécsen és környékén

Ladányi Zsuzsanna, Kovács Ferenc: Spektrális indexek szerepe a tájváltozás, táji érzékenység megfigyelésében

Somodi Imelda, Czúcz Bálint, Pearman Péter, Zimmermann, Niklaus E.: Magyarország potenciális vegetációmodellje – eszköz a természetes növényzet lehetséges változásának felmérésére tájhasználat-változás esetén

 

2. Tájváltozás elemzési lehetőségei (esettanulmányok):

Dóka Richárd, Aleksza Róbert, Kőhalmi Fruzsina, Keveiné Bárány Ilona: A tájváltozások és a társadalmi-gazdasági viszonyok alakulásának összefüggései a Duna-Tisza köze középső részén

Csabainé Prunner Andrea, Harkányiné Székely Zsuzsanna, Füleky György, Bagi Katalin: Térinformatikai adatkonverzió a Csörsz-árok példáján

Bodnár Réka Kata, Molnár Lajos Szabolcs: Madártávlatból horizontra! Avagy a tájváltozás értékelésének horizontális aspektusa(i)

Jakab Sámuel: Erdély talajtakarójának változása az emberi tevékenység hatására

Barna Gyöngyi: Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán

Pinke Zsolt: A középkori Hortobágy-Sárrét település- és természetföldrajzához III.

Mari László: Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján

 

A teljes kötet: Földrajzi Tanulmányok V. - Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. Században

Tartalom

Szerzők

TARTALOM

 

COLOFON

A tanulmányra az alábbiak szerint hivatkozhat:
TANULMÁNY SZERZŐJE 2011: cikk címe, In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437 8 3) Békéscsaba pp. oldalszámok

 

Előszó, avagy rekviem egy alapítványért (RAKONCZAI János)	5
RAKONCZAI János: Gondolattöredékek az Alföld környezeti változásai kapcsán	7
MEZŐSI Gábor: Az Alföld természeti képének kialakulása	15
KERÉNYI Attila: Alföldünk klímája és nagytájunk változásai földtörténeti léptékben	25
SÜMEGI Pál: Az Alföld élővilágának fejlődése a jégkor végétől napjainkig	35
KNIPL István – SÜMEGI Pál: Két rendszer határán – Az ember és a környezet kapcsolata a sárközi dunai allúvium és a Duna–Tisza köze peremén	45
RÁCZ Lajos: Éghajlati változások az Alföldön a honfoglalástól a 19. század végéig	55
MIKA János: Regionális éghajlati forgatókönyvek előkészítése statisztikus módszerekkel	63
MOLNÁR Zsolt – BIRÓ Marianna: A Duna–Tisza köze és a Tiszántúl természetközeli növényzetének változása az elmúlt 230 évben: összegzés tájökológiai modellezések alapozásához	75
PÁLFAI Imre: Aszályos évek az Alföldön 1931–2010 között	87
SZALAI József: Talajvízszint-változások az Alföldön	97
SZALAI József – KOVÁCS József – KOVÁCSNÉ SZÉKELY Ilona: A Duna–Tisza köze csapadék és talajvízszint-adatainak vizsgálata klaszteranalízissel	111
MÓRICZ Norbert – BERKI Imre – RASZTOVITS Ervin: A Nagyalföld erdeinek állapota és hatásuk a talajvízszintre	119
KOZÁK Péter: Belvízi jelenségek az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön az 1955–2010. közötti időszakban	127
RAKONCZAI János: Az Alföld tájváltozásai és a klímaváltozás	137
CSORBA Péter: Az Alföld tájváltozásainak tendenciái	149
KOVÁCS Ferenc: Az alföldi területhasználat és változásainak értékelése	159
MUCSI László: Beépítettség és tájhasználat vizsgálata távérzékelt adatok alapján dél-alföldi példákon keresztül	167
DURAY Balázs: Várható tájhasználati változások a Dél-Alföldön	181
VÁGÁS István: A Tisza-völgy árvízmentesítése és mai kérdései	189
BEZDÁN Mária: A vízjárás változása a Tisza Dél-alföldi szakaszán	199
KISS Tímea – SIPOS György – FIALA Károly: Az Alföld töltések közé szorított folyói	211
KÁKONYI Árpád: Duna–Tisza csatorna vagy hátsági csatorna?	223
PAJTÓKNÉ TARI Ilona: A medence-jelleg tükröződése hazánk éghajlatában és annak változásaiban	233
UNGER János: Városklíma – hősziget – alföldi városok	245
BIRKÁS Márta: A klímaváltozás hatása a növénytermesztési gyakorlatra	257
FARSANG Andrea – BARTA Károly – BARTUS Máté – NÉGYESI Gábor – SZATMÁRI József: Szélsőséges időjárási jelenségek egyik lehetséges talajtani következménye az Alföldön: defláció okozta tápanyag veszteség becslése csernozjom talajainkon	271
DEMETER Gábor – TÓTHNÉ MAKK Ágnes – BUDAY Tamás – PÜSPÖKI Zoltán: A nyírségi pleisztocén hordalékkúp fejlődéstörténete és őskörnyezeti rekonstrukciója	283
LADÁNYI Zsuzsanna: A természeti és társadalmi környezet hatása egy Duna–Tisza közi kistájra: az Illancs környezetállapota és tájváltozásai az elmúlt évszázadban	295
MARGÓCZI Katalin – CSETE Sándor – MOLNÁR Klaudia – MONOKI Piroska: A Dél-kiskunsági sömlyékek vegetációjának változása	307
DÓKA Richárd: Tájhasználati változások, tájértékek és tájvédelem a Duna–Tisza közén	315
DEÁK József Áron: A Dorozsma–Majsai-homokhát növényzete és annak főbb változásai tájléptékben	327
HOYK Edit – FARKAS Jenő – KISS Tímea: Vegetációváltozás-vizsgálatok szikes és homokos mintaterületen	339
BARNA Gyöngyi: Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán	345
BELUSZKY Pál: Alföldi táj – „alföldi út”	355
CSATÁRI Bálint: Néhány gondolat az elmúlt két évtized alföldi változásairól	363
SZANYI János – KOVÁCS Balázs: A Geotermikus energia hasznosítási lehetıségei az Alföldön	373
TAR Károly: A Kárpátok és a Magyar Alföld légcseréjének szélenergetikaivonatkozásai	379
LENTI István – KONDOR Attila: Az „energia fűz” (Salix viminalis L.) termesztése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében	389

 

A teljes kötet letöltése

KOCKÁZAT – KONFLIKTUS – KIHÍVÁS

A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferencia és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának Tanulmánykötete

Szerkesztette: Nyári Diána

2012

Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

ISBN 978-963-306-175-6

Tartalomjegyzék

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

 

Akác Andrea –Bányai Dóra – Dr. Centeri Csaba:

TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSŐ-TARNA-VIDÉKEN

Árpási Krisztina:

A SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ CSALÁDON BELÜLI DÖNTÉSHOZATALI PREFERENCIÁK

Aubert Antal – Jónás-Berki Mónika – Marton Gergely:

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS TÉRSZERVEZÉSI ÉS MENEDZSELÉSI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON

Bajmócy Péter – Balizs Dániel:

A MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VÁROSOK ETNIKAI HOMOGENIZÁCIÓJÁNAK NÉHÁNY

Bakó Gábor

A TÁVÉZÉKELÉS, A FOTOGRAMMETRIA, A TÉRKÉPÉSZET ÉS A TÉRINFORMATIKA EGYÜTTESÉNEK ALKALMAZÁSA ÉS CSOPORTUNK HAZAI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

Bede-Fazekas Ákos:

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSÁNAK MODELLEZÉSE NÖVÉNYFÖLDRAJZI EGYSÉGEKEN A MESTERSÉGES NEURONHÁLÓK SEGÍTSÉGÉVEL

Bidló András – Németh Eszter – Kámán Orsolya – Szűcs Péter – Horváth Adrienn:

EGYETEMRE KERÜLŐ DIÁKOK TÁJFÖLDRAJZI ISMERETEI

Bidló András – Németh Eszter – Kámán Orsolya – Szűcs Péter – Horváth Adrienn:

TALAJOK ÁLLAPOTÁNAK TÉRINFORMATIKAI FELDOLGOZÁSA HÁROM DUNÁNTÚLI VÁROSBAN

Blanka Viktória – Mezősi Gábor:

A KLÍMAVÁLTOZÁS VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSAI AZ ALFÖLDÖN

Buró Botond:

A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA

Buzetzky Blanka:

KOMPLEX KÖRNYEZETI MONITORING VÍZHÁZTARTÁSI VISZONYOK ELEMZÉSE A KISKUNSÁGI-HOMOKHÁT TERÜLETÉN

Cozma Lujza Tünde:

ÉSZAKNYUGAT-ERDÉLY HELYE ÉS SZEREPE ROMÁNIA TURIZMUSÁBAN – REALITÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK

Czimre Klára:

EURORÉGIÓK: VÁLASZLEHETŐSÉGEK A HATÁROK SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSÁRA

Czirfusz Márton:

A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS MAGYARORSZÁGON ÉS A LÉPTÉK FOGALMA

Cseke Alexandra:

A MAGYAR MUNKAERŐ-PIAC ÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓK NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓS ELKÉPZELÉSEI

Darabos Enikő – Lénárt László:

A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVIZET OKOZÓ KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁSOK A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) MÉRŐHELYEIN

Demény Krisztina - Centeri Csaba:

A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TÁJTÖRTÉNETI ELEMZÉSE KATONAI TÉRKÉPEK ALAPJÁN

Deák József Áron – Rakonczai János – Molnár Zsol – Horváth Ferenc:

ÉLŐHELYEK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE DÉLKELET-MAGYARORSZÁG TÁJAIBAN

Dobos Anna:

HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKBA VALÓ BEILLESZTÉSE, KONFLIKTUSKEZELÉSI LEHETŐSÉGEK

Donka Attila:

A FOLYÓK SZEREPE A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN

Dudás Renáta:

A SZUBURBANIZÁCIÓ KÉT ASPEKTUSA – AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KIKÖLTÖZŐ LAKOSSÁG SZUBURBANIZÁCIÓ KÉPE MAGYARORSZÁGON

Eisam Eldeen Fatima – Telbisz Tamás:

VÖLGYHÁLÓZAT FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA A TOROCKÓI-HEGYSÉGBEN DIGITÁLIS TEREPMODELL, VALAMINT HOSSZ- ÉS KERESZTSZELVÉNYEK ALAPJÁN

Elekes Tibor:

LEHETNE SZÉKELYFÖLD KÜLÖN KÖZIGAZGATÁSI-FEJLESZTÉSI RÉGIÓ?

Fabula Szabolcs:

A SÉRÜLT EMBEREK TÁRSADALMI KIREKESZTŐDÉSÉNEK ÉS A HOZZÁFÉRHETŐSÉG PROBLEMATIKÁJÁNAK FÖLDRAJZI VIZSGÁLATA TELEPÜLÉSI LÉPTÉKBEN

Farkas Bertalan Péter:

A FOGYASZTÁS FÖLDRAJZÁNAK ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEI

Farkas Jenő Zsolt – Hoyk Edit:

A FÖLDRAJZ HELYE MAGYARORSZÁGON A XXI. SZÁZAD ELEJÉN

Földi Zsuzsa – Czirfusz Márton – Tagai Gergely – Uzzoli Annamária:

A BARNAMEZŐS TERÜLETEK FELÉRTÉKELŐDÉSÉNEK TÉRBELI JELLEGZETESSÉGEI ÉS INGATLANPIACI HÁTTERE BUDAPESTEN

Gelányi Nóra:

A NEMZETISÉGI KULTÚRA MEGJELENÉSI LEHETŐSÉGEI AZ UTAZÁSI IRODÁK TERMÉKEIBEN

Gyenizse Péter – Bognár Zita:

KECSKEMÉT LAKOTT TERÜLETÉNEK ÉRTÉKELÉSE A LAKOSSÁG IGÉNYE ÉS VÉLEMÉNYE ALAPJÁN

Hanusz Árpád:

TURIZMUSFEJLESZTÉS HITTEL MAJD BIZALOMVESZTÉSSEL A SZATMÁRI, BEREGI TÉRSÉGBEN
(A FALUSI TURIZMUS 20 ÉVES FEJLŐDÉSÉNEK ÉS HANYATLÁSÁNAK OKAI)

Hollósi Brigitta – Pongrácz Rita – Bartholy Judit:

A XXI. SZÁZADRA VÁRHATÓ ASZÁLY-TENDENCIÁK ELEMZÉSE REGIONÁLIS MODELLEREDMÉNYEK ALAPJÁN

Andrei Indrieş:

ERDÉLYI SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK

Jakobi Ákos:

AZ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI TÉRHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK LEGÚJABB HULLÁMÁBAN

Jeney János:

NEMZETKÖZI TÉRKÉPTÁRI KUTATÁSOK (MAGYAR NÉPESSÉGTÉRKÉPEK)

Jeney János:

A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN

Juray Tünde - Gazsó Mihály:

A PLÁZÁK MINT ÚJ SZOCIÁLIS TEREK EGY HAZAI EMPIRIKUS VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN

Kádár Anett – Farsang Andrea:

ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK FÖLDRAJZ TANTÁRGYHOZ KÖTHETŐ TÉVKÉPZETEI

Katona Orsolya – Sipos György – Nagy Zoltán:

A MAROS HORDALÉKKÚP ELHAGYOTT MEDREINEK HIDROMORFOLÓGIAI ÉS HIDRODINAMIKAI VIZSGÁLATA

Kerese Tibor:

SOMOGYORSZÁG JELENE ÉS JÖVŐJE, AHOGY A FIATALOK LÁTTÁK

Kertész Ádám – Jakab Gergely – Őrsi Anna – Madarász Balázs – Szalai Zoltán:

ERÓZIÓ AZ ERDŐBEN?

Keserű Imre:

A DIÁKOK INGÁZÁSI SZOKÁSAINAK JELLEGZETESSÉGEI BUDAPEST FUNKCIONÁLIS VÁROSÖVEZETÉBEN

Kismarjai Balázs:

TERÜLETI VÁLTOZÁSOK A BADACSONYI ÉS KUNSÁGI BORVIDÉKEKEN

Bartha Gábor – Kocsis Sándor:

DINAMIKUS TÉRINFORMATIKA ÉS ALKALMAZÁSA

Hornyák Sándor János – Korom Annamária:

A TANYAVILÁG FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉNEK KERETEI SZENTES PÉLDÁJÁN

Kovács András Donát:

TERÜLETFEJLESZTÉSI KIHÍVÁSOK A SZERB - MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉGBEN

Kovács Lívia:

KLASZTEREK, MINT A HIÁNYZÓ INNOVÁCIÓS LÁNCSZEM?
A KLASZTEREK SZEREPE ES ELHELYEZKEDÉSE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

Kovács Ferenc:

A KLÍMAVÁLTOZÁS FÖLDRAJZI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL

Kovács Péter - Lénárt László

A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVIZET OKOZÓ CSAPADÉKOK ELEMZÉSE

Kovály Katalin:

A „KÁRPÁTALJA” SZABAD GAZDASÁGI ÖVEZET, MINT A TERÜLETFEJLESZTÉS PERSPEKTÍVÁJA

Kozák Péter:

BELVÍZ KEZELÉSÉNEK KONFLIKTUSAI A DÉL-ALFÖLDI TAPASZTALATOK ALAPJÁN

Kozma Gábor - Barta Attila:

A DEKONCENTRÁLT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TÉRSTRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSA 1990 UTÁN

Kun Ágnes – Barta Károly – Katona Orsolya:

AZ M43-AS AUTÓPÁLYA ÁLTAL INDUKÁLT 2010-11-ES BELVÍZ TALAJTANI HATÁSAI

Ladányi Zsuzsanna – Rakonczai János – Deák József Áron:

A BELVÍZELVEZETŐ CSATORNÁK ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI SZIKES ÉLŐHELYRE

Lados Gábor – Hegedűs Gábor:

A RE-MIGRÁCIÓ EURÓPAI ÉS HAZAI LEHETŐSÉGEINEK ÉRTÉKELÉSE A MUNKAERŐPIAC SZEMPONTJÁBÓL

Leeuwen van Boudewijn – Tobak Zalán – Szatmári József:

BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL

Lelovics Enikő – Pongrácz Rita – Bartholy Judit – Dezső Zsuzsanna:

A BUDAPESTI VÁROSI HŐSZIGET HATÁS ELEMZÉSE MŰHOLDAS ÉS FELSZÍNI MÉRÉSEK ALAPJÁN

Lénárt László – Hernádi Béla – Czesznak László – Horányiné Csiszár Gabriella – Szegediné Darabos Enikő – Kovács Péter – Sűrű Péter – Tóth Katalin:

A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVÍZ OKAINAK, LEZAJLÁSÁNAK, HATÁSAINAK ÉS HASONLÓ HAVARIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉNEK ÁLTALÁNOSÍTHATÓ TAPASZTALATAI

Lóki József:

A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA –ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK–

Majdán János:

A MAGYARORSZÁGI VÍZI IRÁNYÍTÁS JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI HÁTTERE 1918-IG – AZ ESZÉKI FOLYAMMÉRNÖKSÉG (1877 – 1918) ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE KAPCSÁN

Mika János – Göböly Dorottya – Pajtókné Tari Ilona:

ZONALITÁS ÉS KONTINENTALITÁS AZ ÉGHAJLATBAN, ANNAK BECSLÉSI HIBÁIBAN ÉS VÁLTOZÁSAIBAN A GLOBÁLIS ÉGHAJLATI MODELLEK SZÁMÍTÁSAI ALAPJÁN

Mika János:

KLÍMAVÁLTOZÁS: PONTATLAN ALAPFOGALMAK, ELDÖNTHETETLEN KÉRDÉSEK

Molnár Ernő:

MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁG AUTÓIPARÁBAN?

Molnár Sándor:

JAVASLAT A SZEGED-TÁPÉ KÖRNYÉKI MENTETT OLDALI ÁRTERÜLETEK REVITALIZÁCIÓJÁRA

Sansumné Molnár Judit:

A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓK TERVEIBEN

Nagy Adrienne – Horváth Zsuzsanna:

ADALÉKOK A KASTÉLYSZÁLLÓK MARKETING- ÉS MENEDZSMENT- MEGOLDÁSAIHOZ

Nagy Júlia – Bartholy Judit – Pongrácz Rita – Pieczka Ildikó – Breuer Hajnalka – Hufnágel Levente:

A KLÍMAVÁLTOZÁS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSÁNAK ELEMZÉSE AZ EURÓPÁBAN ÉLŐ SZÁRAZFÖLDI EMLŐSÖK ÉLŐHELYÉRE AZ ENSEMBLES SZIMULÁCIÓK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Nagyné Molnár Melinda:

A TÁRSADALOMFÖLDRAJZ SZEREPE A FALUKUTATÓ MOZGALMAK ÚJJÁÉLESZTÉSÉBEN

Nyilas Tünde – Papp Márton – Bíró Lóránt – Imre Marianna – Nagy Gábor:

A MÓRAHALMI NAGYSZÉKSÓS-TÓ VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATAINAK ELEMZÉSE

Oszter Vilmos:

TÉRKAPCSOLATI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA CÉLFORGALMI UTASSZÁMLÁLÁSI FORRÁSOK ALAPJÁN

Pajtókné Tari Ilona - Kiss Barbara -Ütőné Visi Judit - Mika János

A KLÍMAVÁLTOZÁS OKTATÁSA AZ ÁLTALÁNOSTÓL A DOKTORI ISKOLÁIG

Patocskai Mária:

A LAKOSSÁG ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS ÜVEGHÁZGÁZ KIBOCSÁTÁSÁNAK KAPCSOLATA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT

Pénzes János:

A TERÜLETI JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉGEK TENDENCIÁI ÉS MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI MAGYARORSZÁG FEJLETT ÉS ELMARADOTT RÉGIÓIBAN

Petykó Csilla:

A KEMPINGTURIZMUS ÉS A FENNTARTHATÓSÁG KÉRDÉSEI

Posta Ádám István:

A LIMES VILÁGÖRÖKSÉG MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK TERÜLETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A TURIZMUS ÉS A HELYI KÖRNYEZET KONFLIKTUSRENDSZERÉBEN

Rakonczai János:

A BELVÍZKÉPZŐDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

Reményi Péter:

ÁLLAMÉPÍTÉS ÉS NEMZETÉPÍTÉS KOSZOVÓBAN

Ronczyk Levente - Czigány Szabolcs – Bonnyai Zsolt:

UTÁNAM AZ ÖZÖNVÍZ – A SZENNYVÍZCSATORNA RENDSZERBEN ILLEGÁLISAN MEGJELENŐ CSAPADÉKVÍZ TÉRKÉPEZÉSE

Simonyi Péter:

AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁS EGYES SAJÁTOSSÁGAI, HAZAI VONÁSAI A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN

Somogyi Bence:

A VASÚT, MINT AZ IPARI ÖRÖKSÉGTURIZMUS „ELFELEDETT” SZEGMENSE A BELFÖLDI TURISTÁK KOGNITÍV TUDATÁBAN

Szabó Géza – Csapó János:

A VIDÉKI TURIZMUS HELYZETE ÉS PERSPEKTÍVÁI A DÉL-DUNÁNTÚLON

Szabó Pál:

A FEJLETTSÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEINEK ÉS TÉRSZERKEZETI ÁBRÁINAK KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS ÚJ TAGÁLLAMAIBAN

Szabó Sándor:

A NYUGAT- ÉS A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GÉPIPARÁNAK FEJLŐDÉSE ÉS EZEK TÉNYEZŐI

Szalai József:

IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK HATÁSA A DUNA-TISZA KÖZE TALAJVÍZJÁRÁSÁNAK ALAKULÁSÁRA

Sztrunga Erzsébet:

AZ EURÓPAI LÉGIKÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK VÁLTOZÁSA AZ EGYSÉGES EURÓPAI ÉGBOLT MEGJELENÉSÉVEL

Szuhi Attila:

KISTELEPÜLÉSEK LÉGSZENNYEZETTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA MODELLEZÉSSEL

Telbisz Tamás – Bottlik Zsolt – Mari László:

A FÖLDRAJZI POSSZIBILIZMUS GEOINFORMATIKAI MEGKÖZELÍTÉSE
MONTENEGRÓ PÉLDÁJÁN

Teperics Károly:

A TANULMÁNYI CÉLÚ NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ MAGYARORSZÁGON – ESETTANULMÁNY DEBRECEN

Tobak Zalán, Csendes Bálint, Henits László,van Leeuwen Boudewijn, Szatmári József, Mucsi László:

VÁROSI FELSZÍNEK SPEKTRÁLIS TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN

Tóber Márta:

„SÁRGA HOMOKDOMBOK EMELKEDNEK, MIKET ÉPÍT S DÖNT A SZÉLVÉSZ…” HOMOKTÍPUSOK, HOMOKFORMÁK, FUTÓHOMOK A KÖZÉPKORI HOMOKHÁTSÁG TERÜLETÉN AZ EGYKORÚ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN

Tömöri Mihály:

A MAGYARORSZÁGI BEVÁSÁRLÓTURIZMUS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Tóth Márton – Lénárt László:

A TALAJFAGY ÁRVÍZ KIALAKULÁSÁRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A BÜKKBEN A SZINVA-FORRÁS ÉS AZ NV-17-ES KARSZTFIGYELŐ KÚT VÍZSZINTVÁLTOZÁSAI ALAPJÁN HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉS CÉLJÁRA

Tóth Csaba Albert – Pethe Mihály – Molnár Mihály:

A ZSOLCAI-HALMOK KOMPLEX FÖLDTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA

Trócsányi András – Orbán Kristóf:

A VÁROSRÉSZ-REHABILITÁCIÓ KIHÍVÁSAI PÉCS, URÁNVÁROS PÉLDÁJÁN

Túri Zoltán – Szabó Gergely:

A NYÍRSÉG FELSZÍNI HIDROLÓGIAI VISZONYAINAK TÉRKÉPEZÉSE KVANTITATÍV ADATBÁZISOK ÉS ŰRFELVÉTELEK ALAPJÁN

Uzzoli Annamária:

A HAZAI EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ALAKULÁSA ÉS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI A VÁLSÁG ÉVEIBEN

Várhelyi Tamás:

VILÁGTRENDEK AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN – A SIKERES SZOLGÁLTATÓK FÖLDRAJZI ELOSZLÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI

Végh Tamás – Horváth Erzsébet:

VÖLGYFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOK A DUNAKÖMLŐD-PAKSI-LÖSZHÁTON

Vercse Tímea – Mohos Mária:

FÉL ÉVSZÁZAD VÁLTOZÁSAI A ZSELICBEN - AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ÁTALAKULÁSA ALMAMELLÉKEN, BOLDOGASSZONYFÁN, IBAFÁN ÉS SZENTLÁSZLÓN AZ 1960-AS ÉVEK ELEJÉTŐL NAPJAINKIG

Vida Zsófia Viktória – Jakobi Ákos:

EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZATOK VIZSGÁLATA A FÖLDRAJZTUDOMÁNY FOLYÓIRATAIBAN

Vida Zsófia Viktória:

KAPCSOLATHÁLÓZAT ELEMZÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI NÉZŐPONTBÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA

Vidéki Imre:

A HAZAI GYÓGYSZERIPAR GAZDASÁGFÖLDRAJZI BEMUTATÁSA

Vidovenyecz V. –Antal Zs. –Nagy Z. – Fekete-Páris J. –Hegedűs I. – Pomogyi P.:

A 2010–2011. ÉVI BALATONI NÁDASMINŐSÍTÉS EREDMÉNYEI AZ EMBERI BEAVATKOZÁSOK TÜKRÉBEN

Ütőné Visi Judit:

MÉRJÜK-E A FÖLDRAJZOKTATÁS EREDMÉNYESSÉGÉT A KÖRNYEZETI NEVELÉS TERÜLETÉN?

Wettstein Domonkos:

TOPOGRÁFIA, INFRASTRUKTÚRA ÉS BEÉPÍTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A BALATON-PART INTENZÍV FEJLESZTÉSI IDŐSZAKÁNAK REKREÁCIÓS CÉLÚ ÉPÍTKEZÉSEINÉL (1957-80)

Wilhelm Zoltán – Zagyi Nándor:

MIT ÉR A LÁNY, HA INDIAI? – NEMI ARÁNYOK ALAKULÁSÁNAK VIZSGÁLATA INDIÁBAN

Zsom Brigitta:

A TÖBBSZINTŰ ELEMZÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A GEOGRÁFIÁBAN

Európa számos országának alacsonyabban fekvő területein súlyos természeti veszélyhelyzeteket okoz a belvíz. A nemzetközi tudományos és közgondolkodásban azonban ez a jelenség továbbra is úgy él mint tipikus “Kárpát-medencei probléma”. Magyarországon a belvíz által okozott kár éves átlaga 100-150 millió euró, míg a néhány évenként vissza-visszatérő nagy elöntések idején ez az összeg akár az 500 millió eurót is elérheti. Szerbiában, a Vajdaságban az 1999 és 2013 közötti felmérések szerint a belvízzel rendszeresen elöntött és további veszélyeztetett mezőgazdaságilag művelt területek, valamint települési belterületek nagysága 100-400 ezer hektár között volt. A rendkívül összetett jelenség kutatásához interdiszciplináris tudományos megközelítésre van szükség, hogy válaszokat találjunk a felmerülő kérdésekre. A belvíz által felvetett problémákra adott nem minden esetben megfelelő válaszok, valamint a klímaváltozás várható hatásai arra ösztönöztek bennünket, hogy e komplex rendszer dinamikájának feltárására és térbeli modellezésére tudományos kutatási programot tervezzünk. A belvíz jelenség kialakulásának folyamata és hatásai többféle tudományos aspektusból is megközelíthetőek, vizsgálhatóak. A belvízre, mint potenciális természeti veszélyre egyre nagyobb figyelem irányul Magyarországon és Szerbiában is, melynek következtében számottevő erőforrások állnak rendelkezésre, például informatikai monitoring-rendszerek fejlesztésére. Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében indítottuk a Meriexwa kutatási projektet a Szegedi Tudományegyetem, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara és Mérnöki Kara részvételével. Egyetemeink a régió legnagyobb tudományos és műszaki kutatási potenciáljával rendelkező intézményei és ez a program kitűnő lehetőséget biztosított olyan sikeres határmenti tudományos együttműködésre, amellyel a régió fenntartható környezeti és gazdasági fejlődéséhez hozzájárulhatunk. Most az olvasó azt a kötetet tartja a kezében, amelyben összefoglaltuk a két éves kutatási projekt tudományos eredményeit. A további részletes tudományos publikációk és a műszaki fejlesztéseket leíró tanulmányok listáját a kötet végén közöljük, valamint ezeket elérhetővé tettük a projekt honlapján is: www.geo.u-szeged.hu/meriexwa.

A Meriexwa projekt során a belvíz jelenség kialakulására vonatkozó alapvető kérdések megválaszolásán túl több alkalmazott, gyakorlati célkitűzésünk és megvalósítandó feladatunk is volt. A különböző típusú belvizek geomorfológiai és antropogén okokra visszavezethető kialakulásának magyarázata mellett kiépítettünk egy talajvíz monitoring rendszert, amelyeket egyedi fejlesztésű szenzorokkal láttunk el. Az elöntések hagyományos terepi térképezési módszereinek értékelésén túl a felmérésekben és az operatív védekezésben is bevethető legmodernebb távérzékelési technológiák módszertanát kidolgoztuk. Műhold- és légifelvételek adatain alapuló elöntési modellezési eljárást hoztunk létre, amelyben a hagyományos és legújabb képfeldolgozási eljárásokat a térinformatikai rendszerek funkcióival kombináltuk. Többek között a belvízgazdálkodás minél hatékonyabb támogatására eredményeinket az Európai Unió adatpolitikájának megfelelő INSPIRE irányelvek alapján szerveztük internet alapú térbeli adatinfrastruktúrába, amelyhez térképi kiszolgálót kapcsoltunk. Szándékaink szerint az általunk létrehozott és nyilvánossá tett rendszer a szakmai szervezetek munkájának támogatása mellett a térségben érintett lakosság számára is hasznos eszközzé válhat a belvízmegelőzési, védekezési és gazdálkodási tevékenységekben. A létrehozott adatbázisok, az operatív információszolgáltatás és mind az a multidiszciplináris tudás, tapasztalat, amelyet a projekt megvalósítása során a két ország szakemberei felhalmoztak, reményeink szerint hozzájárul a térség fenntartható fejlődéséhez. Az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk a víz, amellyel már a közeljövőben is meg kell tanulnunk takarékosan gazdálkodni és az aszály sújtotta mezőgazdasági területeinken sokkal hatékonyabb vízvisszatartási stratégiákat kell kidolgoznunk. A kötetben összefoglaló tanulmányaink szövegét három nyelven, angolul, magyarul és szerbül is közöljük. A könnyebb olvashatóság és megértés érdekében a szövegben található ábrákat is elkészítettük mind a három a nyelven. Egyetemeink közötti együttműködés olyan folyamatos és interaktív tudományos kapcsolatot generált, amelyet a régió további szakmai és gazdasági szereplőinek bevonásával a jővőben is folytatni szeretnénk és bízunk benne, hogy eddigi eredményeink jó alapot adnak a reményteli továbblépéshez a belvízkutatás terén. Szatmári József, Stevan Savic és Milos Zivanov Szeged-Újvidék 2013. november

 

 

 

{vsig}images/eventgallery/vi_jakucs_kepek{/vsig}