Felvételizőknek

Miért tanulj nálunk?

Karrierlehetőségek

Táj és környezet területen végzők leginkább a közigazgatás (települési és megyei önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok, vízügyi igazgatóságok), illetve környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál tudnak elhelyezkedni.
A geoinformatika területén végzetteknek kitűnő eséllyel helyezkedhetnek el a közigazgatás és az üzleti szféra területén – itthon és külföldön egyaránt. A képzés eredményességét jelzi, hogy a ve¬zető hazai térinformatikai rendszerházak munkatársai között megtalálhatók volt diákjaink.

Miért SZEGED?

Szakajánló
Iránytű tanári szakokra felvételizőknek
Egyetemi felvételi tájékoztató

Szegedi Tudományegyetem - Felvételi információk

Földrajz BSc

• Képz. szint: Alapképzés
• Fin. forma: Állami ösztöndíjas
• Ez a szak önköltséges formában is indul.
• Képzési idő (félév): 6

A szak leírása

Felvételi információk:

A Felvételi pontok számításáról, Érettségi követelményekről, Csatolandó dokumentumokról részletes információk a www.felvi.hu weboldalon.

Geográfus MSc

• Képz. szint: Mesterképzés
• Munkarend.: Nappali
• Fin. forma: Állami ösztöndíjas
• Ez a szak önköltséges formában is indul.
• Képzési idő (félév): 4

A szak leírása

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

1. Előfeltételek nélkül figyelembe veendő alapképzési szakok:

• Földrajzi alapképzési szak (Földrajz BSc)

2. Előfeltételekkel a szabályozásban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok:

•  természettudomány képzési területről: a földtudományi, a környezettan,
• a műszaki képzési területről: a műszaki földtudományi, a környezetmérnöki
• az agrár képzési területről: a földmérő és földrendező mérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki,
• a gazdaságtudományok képzési területről: a turizmus-vendéglátás alapképzési szak.

3. A meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

A 2. és 3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

• A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 65 kredit, amelyből:
• természettudományos ismeretek [matematika, geomatematika, fizika, kémia, biológia (ökológia), geodézia] területéről 10 kredit;
• gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, jogi ismeretek, szociológia, menedzsment, európai uniós ismeretek) területéről 10 kredit;
• szakmai ismeretek [geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, talajföldrajz, népesség- és településföldrajz, általános gazdasági földrajz, regionális földrajz (Európa, Magyarország), geoinformatika] területéről 45 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 45 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

Pontszámítás:

• felvételi elbeszélgetés: 40 pont
• oklevélátlag alapján: 40 pont

Többletpontok minden szak esetében: maximum 20 többletpont adható.

• Esélyegyenlőségi maximális pont: 10 pont
• fogyatékosság: 10 pont
• gyermekgondozás: 10 pont
• hátrányos helyzet: 10 pont
• 1. nyelvvizsga / felsőfokú (C1) komplex: 10 pont
• 2. nyelvvizsga / középfokú (B2) komplex: 10 pont
• intézményi TDK 1-3. hely: 10 pont
• külföldi részképzés: 10 pont
• Országos TDK 1-3. hely: 10 pont
• szakmai publikáció: 10 pont

Doktori képzés

A Szegedi Tudományegyetemen nappali tagozatos, teljes idejű doktori képzésre lehet jelentkezni. 2016 szeptemberétől a képzés 2+2 éves.

Jelentkezni a doktori iskola által meghirdetett kutatási témákra lehet május 15-ig, keresztfélévben december 31-ig. Az elektronikus jelentkezés a határidő előtt egy hónappal kezdődhet meg.

• A jelentkezés feltételei:
• mesterszintű diploma vagy utolsó éves mesterszakos/osztatlan képzéses hallgatói státusz
• „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga
• A 2001. évi LXII. törvény (Kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó (horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és ukrajnai) magyar személyek azonos feltétellel vehetnek részt a doktori felvételi eljárásban, így magyar állami ösztöndíjat is kaphatnak, ha elérik a ponthatárt. A Szabályzat IV. fejezetének 25. pontja értelmében az EU polgárait a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg.
• Felvételi vizsga

A jelentkezők a felvételi vizsga időpontjáról júniusban kapnak értesítést.

A felvételiző pontokat kap

• a diplomája érdemjegye alapján,
• az eddigi tudományos eredményeire (például tudományos diákköri eredmények, közlésre elfogadott publikációk),
• a szóbeli felvételi vizsgára (aminek fő célja a szakmai tájékozottság, a doktori tevékenységre vonatkozó tevek és a nyelvtudás megismerése).

Többletpontok kaphatók megadott további idegen nyelvek ismeretére.

Jelentkezéssel és a képzéssel kapcsolatos további információk elérhetők:
az SZTE Doktori Intézet honlapján, valamint a Földtudományok Doktori Iskola és a Környezettudományi Doktori Iskola honlapján

Klímaváltozás, tájváltozás

Bevezető

A kutatócsoportunk fő célkitűzései a tájváltozások és a környezeti veszélyek vizsgálata és értékelése, melyhez három csoportba sorolhatóak az alkalmazott vizsgálati módszerek és megközelítések: (1) vízkészlet vizsgálatok, (2) vegetáció vizsgálatok, (3) komplex táji változás vizsgálatok. Vizsgálatainkat első sorban alföldi mintaterületeken végezzük, de a környezeti veszélyeket regionális és országos léptékben is tanulmányozzuk.
A vízkészlet kutatás a talajnedvesség, a talajvíz és a felszíni vizek mennyiségi és minőségi problémáira, valamint az ezekhez kapcsolódó környezeti veszélyek időbeli és térbeli elemzésére fókuszál. Az elmúlt évtizedekben tapasztalt szaporodó hidroklimatikus szélsőségek hatása a vízkészletekre jelentősnek bizonyult, éppen ezért a kutatócsoport nagy hangsúlyt helyezett az aszály és a belvíz kialakulásának, monitoring lehetőségeinek és előrejelezhetőségének kutatására.
A vegetáció vizsgálatok a környezeti veszélyek kutatásának fontos eszközei. A kutatócsoport a távérzékelés és a térinformatika eszköztárával végzett megfigyelések, valamint részletes terepi adatgyűjtés segítségével a vegetáció fenológiájának és produktivitásának eltéréseit, az egyes fajok előfordulásának változását és az élőhelyek átalakulásának veszélyeit vizsgálja.
A komplex megközelítés a táji vizsgálatok fontos része, hiszen a táj sok tényező állapotának és változásának a függvénye. A kutatócsoport a tájalkotó tényezők együttes vizsgálatával és értékelésével igyekszik a táj változásait nyomon követni, és tájmetriai eszközökkel számszerűsíteni a változások mértékét. A regionális klímamodellek becslése lehetőséget adnak a környezeti veszélyek jövőbeli alakulásának becslésére is.

kutatási irányok, célok: alapkutatás és alkalmazott kutatás

Vízkészlet vizsgálatok

• talajvízszint monitoring, vízkészlet modellezés: geomatematikai és geoinformatikai módszereket dolgozunk ki és alkalmazunk a talajvíz-felület pontosabb meghatározásához, ezáltal a talajvízkészlet számszerűsítésére és a változások pontosítására nyílik lehetőség
• talajnedvesség távérzékeléses és terepi megfigyelése: a talajnedvesség terepi megfigyelésére az elmúlt években több talajnedvességmérő modullal felszerelt hidrometeorológiai állomást telepítettünk, melyekkel a talaj nedvességi állapotát lehet folyamatosan nyomon követni, ezáltal az aszály és a belvíz kialakulását modellezni. A pontmérések kiterjeszthetőek a nagy térbeli és időbeli felbontású távérzékelt adatokkal, melynek validációja a kutatócsoport egyik jövőbeli célkitűzése.
• a belvíz kialakulásának és veszélyének térképezése: a műholdfevételek automatizált osztályozása lehetőséget ad a belvíz kialakulásának, térbeli és időbeli változásának megfigyeléséhez, valamint modell-alapú megközelítésekkel a környezeti veszély kialakulása is modellezhető
• a felszíni vizek változásai: a multispektrális képek infravörös tartományában a víztartalom jól lehatárolható, így a felszíni vízborítások térbeli mintázata jól térképezhető. A lokális és regionális vizsgálatok a táj szárazodásának megfigyelésében jól alkalmazhatóak. A felszíni vizek minőségének változásai (pl. szikesek) a táj degradációját vetíthetik elő.

Vegetáció vizsgálatok

• a vegetáció távérzékelése: közepes felbontású vegetációs index adatok hosszú, több 10 éves időszakra elérhetőek/előállíthatóak, melyekkel regionális léptékben elemezhető a vegetáció fenológiája és produktivitásának anomáliái (különösen a környezeti veszélyek tekintetében), de rövidebb időszakokra nagy felbontású adatsorokkal lokális folyamatok is megfigyelhetőek. 
• élőhely-térképezés: a terepbejárás során készített élőhelytérképekkel lokálisan térképezhetőek a táj változásai, átalakulása vagy akár a degradációja is, valamint hatékonyabban tervezhető az élőhely-rekonstrukció is. A modern eszközpark (pl. drón, légifelvételezés) akár 2-5 cm-es pontosságú megfigyelésre is lehetőséget biztosít
• évgyűrű-vizsgálatok: a vegetáció szélsőséges időjárási helyzetekre adott válaszreakcióinak és érzékenységének megfigyelésében az évgyűrűk szélességének változékonyságát figyeljük meg és elemezzük különböző mintaterületeken, valamint az ártéri folyamatok térképezése során az évgyűrűk száma alapján meghatározott kor a formák kialakulásának időbeliségére is utalhat. 
• invazív fajok terjedését befolyásoló földrajzi tényezők vizsgálata: az egyes tájaink invazív fajokkal történő fertőzöttsége, valamint az invazív fajok terjedése mögött álló okok keresése a természetvédelem igen aktuális kérdései. A rendelkezésre álló előfordulás adatok bővítésében az új felszínborítási adatbázisoknak jelentős szerepe lehet, illetve a terepi megfigyelés, valamint a távérzékelés is fontos szerepet kaphat. 
• a vegetáció klímaérzékenységének becslése: a fennmaradt természetes vegetáció szempontjából kulcskérdés a klímaváltozás hatása, és a vegetáció érzékenysége. Vizsgálatainkban a klímaváltozás általi veszélyeztetettséget (az adott élőhelytípus foltjainak helyben való fennmaradási esélyét jellemzi az élőhelytípus abiotikus tulajdonságait figyelembe véve) és az egyes élőhelyek tájban való terjeszkedési potenciálját (nedves és száraz kiterjedés) vizsgáltuk dél-alföldi élőhelyek esetében

Komplex táji változás vizsgálatok

• indikátor szemléletű táji érzékenység: az érzékenység és a potenciális sérülékenység vizsgálható táji indikátorok segítségével is. Eddigi kutatásainkban a táji érzékenységet a Duna-Tisza közére a talaj vízháztartása, az elérhető talajvíz-készlet, a növényzet biomassza produkciója, és a szélerózió-veszély indikátorai alapján mértük fel.
• felszínborítás-változás vizsgálat tájmetriai eszközökkel: a tájmetriai mutatószámok a tájmintázat változásának számszerűsítésében nagy szerepet játszanak. A tájmetriai mutatószámokat a természetesség, tájfragmentáció, tájmintázat, az összekapcsoltság és a mozaikosság elemzésében hazai mintaterületeken alkalmaztuk. 
• szikpadka erózió mérése: A szárazodási folyamatokra érzékeny szikes talajoknál az utóbbi évtizedekben talaj és vegetációs változások befolyásolják a formakincs fejlôdését is. A padkahátrálás méréséredigitális mérôállomással végrehajtott terepi méréseket, légifelvételek vizsgálatát, valamint a régi és mai képi-térképi adatokat elemzô geoinformatikai módszereket alkalmazunk. A vizsgálatokkal a padkahátrálás mértéke, és a lepusztulás aránya is meghatározható. 
• szikes tavak átalakulása: az alföldi vizes élőhelyeken nagyon fontos a talaj víz és sóforgalma, valamint azok kémiai tulajdonságai, melyek alapvetően meghatározzák a fajok előfordulását és az élőhely-mintázatot. Az élőhely-átalalkulások jól tükrözik a lokális és regionális léptékben ható folyamatokat (pl. szárazodás, sziktelenedés), melyeknek pontosabb ismeretét a talajtani és hidrológiai felvételezések is elősegítik. A folyamatok pontos ismerete elősegítheti az élőhelyrekonstrukciós lépések tervezését is. 
• a környezeti veszélyek jövőbeli alakulásának vizsgálata: a regionális klímamodell adatok klimatológiai paramétereiből indexek segítségével a környezeti veszélyek előrevetítésével is foglalkoztunk, például az aszályveszély jövőbeli alakulását aszályindexek (pl. PADI, SPI) segítségével vizsgáltuk.

A kutatócsoport tagjai:

Kutatók: Dr. Rakonczai János, Dr. Kovács Ferenc, Dr. Szilassi Péter, Dr. Ladányi Zsuzsanna, Dr. Mezősi Gábor, Dr. Barta Károly, Dr. Blanka Viktória

PhD hallgatók: Fehér Zsolt Zoltán, Gulácsi András

Külső szakértők: Dr. Deák József Áron

Műszerpark, szoftverek: Hidrometeorológiai mérőállomás talajnedvesség-mérő modullal, EUMETCAST adatgyűjtő rendszer, DJI4 Phantom drón, szoftverek: MIKE, ArcGIS, ERDAS, Phyton, TIMESAT

Eredmények:

Néhány fontosabb publikáció:

• Blanka V., Mezősi G., Meyer B. (2013) Projected changes in the drought hazard in Hungary due to climate change. IDŐJÁRÁS / QUARTERLY JOURNAL OF THE HUNGARIAN METEOROLOGICAL SERVICE 117:(2) pp. 219-237. 
• Gulácsi A, Kovács F (2015) Drought Monitoring With Spectral Indices Calculated From Modis Satellite Images In Hungary. Journal of Environmental Geography 8 (3–4), 11–20.
• Ladányi Z, Blanka V, Deák JÁ, Rakonczai J, Mezősi G. Assessment of soil and vegetation changes due to hydrologically driven desalinization process in an alkaline wetland, Hungary. ECOLOGICAL COMPLEXITY 25: pp. 1-10. (2016) IF: 1.931
• Ladányi Zs, Blanka V, Meyer B, Mezősi G, Rakonczai J. Multi-indicator sensitivity analysis of climate change effects on landscapes in the Kiskunság National Park, Hungary. ECOLOGICAL INDICATORS 58: pp. 8-20. (2015) IF: 3.444
• van Leeuwen Boudewijn, Tamás Právetz, Zoltán Árpád Liptay, Zalán Tobak, 2016, Physically based hydrological modelling of inland excess water, Carpathian journal of earth and environmental sciences, 11, 2 pp. 497-510.
• Mezosi G , Bata T., Meyer B , Blanka V , Ladanyi Zs (2014). Climate Change Impacts on Environmental Hazards on the Great Hungarian Plain, Carpathian Basin. INTERNATIONAL JOURNAL OF DISASTER RISK SCIENCE 5:(2) pp. 136-146. 
• Mezosi G, B. C. Meyer , W. Loibl , C. Aubrecht , P. Csorba , T. Bata (2013)Assessment of regional climate change impacts on Hungarian landscapes. REGIONAL ENVIRONMENTAL CHANGE 13:(4) pp. 797-811. 
• Rakonczai J 2011: Effects and consequences of global climate change in the Carpathian Basin. In: Blanco J, Kheradmand H (szerk.): Climate Change - Geophysical Foundations and Ecological Effects. Rijeka: InTech, pp. 297-322. (ISBN:978-953-307-419-1)
• Szabó Sz, Szilassi P, Csorba P 2012. Tools for Landscape Ecological Planning– Scale, and Aggregation Sensitivity of the Contagion type Landscape Metric Indices, CARPATH J EARTH ENVIRON SCI 7: (3) 127-136, IF:1.495

Sikeres pályázatok és nemzetközi együttműködések:

• TÁMOP 4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0010 Preparation of targeted complex fundamental research in the fields of remote sensing and green energy, networking and preparation to participate in transnational programmes and initiative
• TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0012, Green Energy cooperation in Higher Education (ZENFE)
• IPA HUSRB 1203/121/130, Water shortage hazard and adaptive water management strategies in the Hungarian-Serbian cross-border region (WAHASTRAT)
• IPA HUSRB/1002/121/08 Measurement, monitoring, management and Risk assessment of inland Excess Water in South-East Hungary and North Serbia (Using remotely sensed data and spatial data infrastructure) (MERIEXWA)

Sikeres hallgatóink/hallgatói munka:

Projektek

FUTUMAR HURO/0901/266/2.2.2	A Maros folyó múltja, jelene és jövője
Partnerek:	Szegedi Tudományegyetem - Vezető partner Temesvári Tudományegyetem - Projekt partner
Időtartam:	2011.04.01. - 2012.09.30.
MERIEXWA HUSRB/1002/121/088	Belvízi monitoring, menedzsment és kockázatértékelés a Délkelet-Alföldön és Észak-Szerbiában (Távérzékelési és térinformatikai módszerek alkalmazásával)
Partnerek:	Szegedi Tudományegyetem - Vezető partner Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kar - Projekt partner Újvidéki Egyetem Műszaki Kar) - Projekt partner
Időtartam:
A belvíz jelenleg környezeti veszélyforrás Magyarországon, kezelése komoly problémát jelent, különösen Csongrád megyében, illetve Szerbia északi felében, Vajdaság Autonóm Tartományban. A projekt négy, egymáshoz kapcsolódó kérdésre keres megoldást. Elsőként a talajvíz helyzetének monitorozását valósítjuk meg megfigyelő kúthálózat kiépítésével. Megvizsgáljuk a különböző típusú belvizek kialakulását a határon átnyúló mintaterületen. A kutatás kulcspontjai a geomorfológiai környezet és a területen folyó mezőgazdasági tevékenység kapcsolata a feláramló belvizekre vonatkozóan, illetve a talaj áteresztőképessége és a domborzat összegyülekezési belvizekre gyakorolt hatásának azonosítása. Olyan módszertant dolgozunk ki, mellyel különböző forrásból származó, távérzékelt adatokon alapuló, nagy pontosságú elöntési térképek készíthetők. Kiértékelésre kerül a csatornahálózat vízelvezetési kapacitása, valamint ennek a szakembereket és a gazdákat érintő következményei.
WAHASTRAT HUSRB/1203/121/130	Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban
Partnerek:	Szegedi Tudományegyetem - Vezető partner Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kar - Projekt partner Újvidéki Egyetem Műszaki Kar) - Projekt partner Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Időtartam:	2013.02.01. - 2014.07.31.
A klímaváltozással kapcsolatos veszélyek közül különösen fontos Magyarországon és Szerbiában a vízhiány és az aszály vizsgálata, hiszen az egyre gyakoribbá váló éghajlati szélsőségek miatt a jövőben a vízgazdálkodás tervezése a jelenleginél sokkal komplexebb megközelítést igényel: a megelőzésre és felkészülésre kell helyezni a hangsúlyt. A fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása kiemelten fontos a régióban. A projekt célja a vízhiány mértékének becslése és a fenntartható/alkalmazkodó vízgazdálkodás lehetőségeinek vizsgálata. A projekt tevékenységei a vízhiányhoz kapcsolódó környezeti konfliktusok feltárásától kiindulva, regionális és lokális szintű vizsgálatok alapján, alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához ad szakmai hátteret. Továbbá fontos cél a társadalom és a döntéshozók figyelmének felhívása, hogy meg tudjuk őrizni a jövőben is a legfontosabb természeti kincsünket, a vizet.
EnviArch HURO/1101/126/2.2.1	Komplex geokronológiai laboratórium és geofizikai eszközpark létesítése örökségvédelmi és környezeti kutatások támogatásához
Partnerek:	Szegedi Tudományegyetem - Vezető partner Temesvári Tudományegyetem - Projekt partner
Időtartam:
A projekt fő célja egy olyan kutatási infrastruktúra létrehozása volt, amely számos, elsősorban örökségvédelmi és környezeti/földtudományi célzatú sekélygeofizikai és geokronológiai kutatás hátterét teremti meg. A fejlesztés keretében kialakított geokronológia laboratóriumnak a Szegedi Tudományegyetem, a geofizikai eszközparknak a Temesvári Nyugati Egyetem (Universitatea de Vest din Timisoara) ad otthont. A beszerzett és üzembe helyezett komplex infrastruktúra Európai összehasonlításban is jelentősnek minősül. A geokronológiai és geofizikai vizsgálatok alkalmazása a környezeti és örökségvédelmi jellegű vizsgálatok során egyre elterjedtebb. Régiónkban is növekvő igény mutatkozik ezen modern technológiák sokrétű felhasználására, hiszen a régészeti feltárásokra egyre kevesebb idő jut, így a gyors felderítés és lelőhely-lehatárolás jelentősége egyre nagyobb. Mindemellett a geokronológiai és geofizikai vizsgálatok a földtudományok szempontjából is egyedülálló kutatások megalapozását teszik lehetővé.

Földrajz-X szakos tanár osztatlan képzés (3+1+1, vagy 3+2+1 év)

A képzés célja a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben járatos földrajztanárok képzése, felkészítése. Az első három évben mind az általános, mind a középiskolai tanárjelöltek egységesen általános földrajzi ismereteket, természettudományi, földtudományi, természetföldrajzi valamint általános társadalom- és gazdaságföldrajzi ismereteket tanulnak. Az általános iskolai tanárjelöltek az első három év után 1, középiskolai tanárjelöltek pedig 2 évet tanulnak kiegészítve az első három év ismereteit olyanokkal (szakmódszertan, földrajzi praktikum), amelyek felkészítik és alkalmassá teszik a hallgatókat arra, hogy tudásukat képesek legyenek továbbadni, megtanítani, valamint széles – az egész Földre kiterjedő – földrajzi tudást szereznek, megismerik továbbá a társadalom, a táj és a környezet mélyebb összefüggéseit. Az utolsó évben minden hallgatónak egy év szakmai gyakorlatot kell elvégeznie a közoktatásban.

Olyan tanárokat képezünk, akik

• széles körű tájékozottsággal rendelkeznek,
• biztos és átfogó topográfiai ismereteket birtokolnak,
• problémamegoldó gondolkodásra képesek,
• komplex látásmóddal rendelkeznek, amely magában foglalja a természeti, a társadalmi-kulturális és a gazdasági
• környezetet, valamint a lokális, a regionális és a globális szemléletű földrajzi és környezeti gondolkodást.

Földrajz mellé a másik szak a Szegedi Tudományegyetem kínálatából választható. A Szegeden végzett földrajztanárok jelenleg is a közoktatás, ezen belül a földrajztanítás meghatározó és mértékadó szereplői országos viszonylatban is.

További információk:

www.u-szeged.hu/tanarkepzes

Geográfus MSc

A mesterképzés célja olyan okleveles geográfusok képzése, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek tanulmányozására, megértésére. A mester szintű oklevelet szerzett hallgatók széles körű tájékozottsággal rendelkeznek, biztos és átfogó topográfiai ismereteket birtokolnak, problémamegoldó gondolkodásra képesek, komplex látásmóddal rendelkeznek, amely magában foglalja a természeti, a társadalmi-kulturális és a gazdasági környezetet, valamint a lokális, a regionális és a globális szemléletű földrajzi és környezeti gondolkodást.

Mivel a képzés elsősorban a kutatói készségek és ismeretek fejlesztésére irányul, az itt végzettek képesek eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére és alkalmazására. Jól felkészült, együttműködni képes munkatársai lehetnek akadémiai és ipari kutatóintézetek munkacsoportjainak. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Válaszható specializációk: geoinformatika, táj- és környezetkutatás, terület- és településfejlesztés, turizmusföldrajz

A Tanszékünkhöz tartozó választható geográfia specializációk:

Geoinformatika

Mivel foglalkozik egy geoinformatikus?

• Az adatgyűjtés folyamatát önállóan és értelmezetten végigvezeti.
• Az önállóan gyűjtött adatokat adatbázisrendszerbe rendezi, vagy a beszerzett adatokat geoinformatikai alapon rendszerezi.
• A rendezett adatbázisokban műveletek végez és modellt alkot.
• Az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából a legismertebb térinformatikai szoftvereket (ArcGIS, Idrisi, AutoCAD, Grass stb.) használja.

A geoinformatika specializáció szakterületei:

adatgyűjtés, -elemzés, adatmegjelenítés szempontjából legismertebb térinformatikai szoftverek, adatbázis-kezelés, modellalkotás, szakági programozás, webtérképezés, műszaki informatika;

Táj- és környezetkutatás

Mivel foglalkozik a környezetföldrajzi szakember?

• A táj- és környezetvédelem természeti és társadalmi vonatkozásainak komplex elemzésével és tervezésével.
• A táj- és környezetalakítás hatásait prognosztizálja, a várható következményeket jelző indikátorokat meghatározza.
• A modern térinformatikai eszközöket és módszereket alkalmazza a táj- és környezet-monitoring megszervezésére.
• A táj- és környezetfejlesztés érdekében a rehabilitációs beavatkozásokat irányítja.
• Átlátja a táj- és környezetvédelemben szerepet játszó helyi, regionális és európai uniós intézményrendszer működését, illetve a gyakorlatba átülteti ezek intézkedéseit.

A táj- és környezetkutatás specializáció szakterületei: környezet- és tájtervezés, környezeti hatásértékelés, tájvédelem, környezetinformatika, környezetgazdálkodás, minőségirányítás, környezeti, táji ágazati tervezés, geoökológiai tervezés;