Média megjelenések
Jakucs László emlékére rendezett földrajzverseny zajlik Szegeden
| A neves karsztkutatóról, Jakucs Lászlóról elnevezett földrajzversenynek ad otthont Szeged. A középiskolásoknak szóló tanulmányi versenyre határon innen és túl is érkeztek diákok, mintegy hatvanan. Nekik elméletben és gyakorlatban kell számot adni tudásukról. A kétnapos versenyen jut idő városnézésre is, természetesen csakis földrajzos szemmel. |
Felavatásra került az 1879-es szegedi nagy árvíz makettje.
A szegedi nagy árvíz 138. évfordulójára a Dr. Kiss Tímea egyetemi docens és csapata által készített árvízi elöntési makettet 2017. március 8-án felavattuk a tanszékünkkön.
|
 |
Szegedi VTV adása
Szegeden maradt az aranyérem
A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium csapata állhatott a dobogó legmagasabb fokára a II. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyen. A Szegedi Tudományegyetem által szervezett vetélkedőre a határon túlról is érkeztek diákok.
Mint rádiónknak Nyári Diána főszervező elmondta: a vetélkedőre mintegy 140 kétfős csapat regisztrált az ország minden részéről és a határon túlról. A döntőben olyan feladatok is szerepeltek, amelyek jóval közelebb állnak az egyetemi oktatás világához. A legjobbak tanulmányi kirándulásokon is részt vehetnek. (Készítette: Kiss Máté)
A határ mentén kérdőíveztek - Geográfusok és szociológusok közös szerb–magyar kutatási programja
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke a belvíz hatásait kutatja az Újvidéki Egyetem Földrajzi Intézetével, valamint a SZTE BTK Szociológia Tanszékével.
Dr. Rakonczai János - Klímaváltozás a VTV Szeged 4. Dimenzió című műsorában
"ETIÓPIAI HANGULATOK avagy Tamás, Gábor! Még mindig hazavárunk!"
|
Az előadás kapcsán megjelent cikkek: |
Célpontban az aszály és a belvíz
Kockázat, konfliktus és kihívás - a mottója a VI. Magyar Földrajzi Konferenciának, melyet idén Szegeden tartanak a szakemberek. A három napos előadássorozaton természet- és társadalomföldrajzi szempontból vizsgálják a belvíz és az aszály okozta problémákat. A tanácskozáson ismertették egy szegedi kötődésű projekt eredményeit, melynek feladata a belvizes területek feltérképezése és megfigyelése volt.
VI. Magyar Földrajzi Konferencia, Meriexwa konferencia
Dr. Szatmári József - Tobak Zalán: Mit láthatunk a magasból? Távérzékelés alkalmazásai Szeged példáján
A film első részében az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kisrepülőgépes, nagyfölbontású, multispektrális és termális légifelvételek készítésére alkalmas rendszereit mutatjuk be. A rövidfilmben a következő kérdésekre kaphat választ az érdeklődő:
Hogyan készítjük a légifelvételeket? Milyen típusú kamerákat használunk a települések és környezetük felvételezésére? Mely évszak(ok), illetve napszak(ok) a legmegfelelőbbek a felvételek készítésére? Szükségesek-e egyéb, földi mérések is a földolgozáshoz? Melyek a légifelvételek főbb alkalmazási területei?
Dr. Szilassi Péter: „Térképészeti fogalmak, természetföldrajzi folyamatok szemléltetése szabad felhasználású szoftverek segítségével”
A bemutató során az Internetről ingyenesen letölthető Kashmir 3D szoftver alkalmazásával mutatjuk be a középiskolai Földrajz oktatás során elsajátítandó alapvető térképészeti ismereteket (szintvonal, méretarány, tájolás, domborzatárnyékolás a térkép színezés stb).
A digitális térképből domborzatmodellt készítünk, majd virtuális utazást teszünk az általunk készített tájon. A domborzatmodellről készített keresztmetszetek segítségével a tanulók megismerhetik az alapvető domborzati formákat, (például völgytípusokat, vulkáni hegy keresztmetszete) a középiskolai általános természetföldrajzi tananyaghoz kapcsolódóan. A valósághű domborzaton alkalmunk van a napszakok, évszakok időbeli változásának szemléltetésére, virtuális tájkép kialakítására.
Dr. Farsang Andrea - Dr. Puskás Irén: Talajok környezeti jelentősége: a talaj, mint a földtani közeg első védelmi vonala
|
Tartalom: A talaj fogalma, funkciói. |
Dr. Sipos György: Lumineszcens kormeghatározás: Kvarc és földpát kristályokban rögzített üzenet a múltból!
A lumineszcens kormeghatározás (TL/OSL) az egyik legdinamikusabban fejlődő kormeghatározási módszer napjainkban. Segítségével elsősorban homokos, illetve löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének valamint égetett agyagtárgyak, terrakotta műtárgyak és téglák kiégetésének időpontja adható meg. A Szegedi Tudományegyetem kormeghatározó laboratóriuma az egyik legsokoldalúbb a közép európai laboratóriumok között.
Hogyan üzennek számunkra a kristályok?
A kvarc és földpát kristályok atomjaiban lévő elektronokat a környezetükben található természetes radioaktív elemek ionizáló sugárzása folyamatosan gerjeszti. Ennek következtében egyes elektronok magasabb energiaszintre, a félvezető kristályrácsba jutnak, ahol a rácshibákban hosszú időre csapdázódhatnak. A kristályrács így tulajdonképpen doziméterként funkcionál, azaz a csapdázott elektronok számával „méri” az őt ért ionizáló sugárzás nagyságát.
Dr. Kiss Andrea: Az utóbbi évezred klímaváltozásai, klímaváltozékonysága
A klíma bizonyos szisztematikus jellegű ingadozásai, változásai nemcsak hosszú (több tíz- vagy százezer éves), de rövid, pár száz éves távon is nyomon követhetők. A klímaváltozékonyság, így például a szélsőséges évszakok, évek és események megjelenése pedig (évszakos,) éves, évtizedes szinten is nyomon követhetők. Míg a természettudományos rekonstrukciók többsége hosszú távú változásokat vizsgál, írott források alapján az utóbbi 500, de néhány esetben akár majdnem 1000 évre is készíthető havi, évszakos és éves szintű (pl. hőmérsékleti, csapadék) rekonstrukció.
Az utóbbi 500, illetve ezer év klímaváltozásainak kutatása fontos új információkat szolgáltat a rövid és közép-távú előrejelzések, prognózisok és modellek pontosabb elkészítésében. Más szóval, a múlt pontosabb, szisztematikusabb ismerete segítségével nagyobb eséllyel következtethetünk a jövő klímaingadozásaira, azok irányára és lehetséges szélsőségeire.
Megszólalnak a kutatók: mi jöhet a vörösiszap után?
Olyan, mintha hipó ömlött volna a völgyre - fogalmazott egy kutató a hvg.hu-nak a kolontári vörösiszap-katasztrófa után. Szerinte nem természeti, hanem környezeti katasztrófa történt. Az egészségügyi kockázatokon kívül egy másik szakértő a talaj szikesedésének lehetőségére hívta fel a figyelmet, miközben a Földtani Intézet munkatársai csütörtöktől érkeznek a helyszínre vizsgálódni.
Magyarországon több olyan zagytározó van, amely a timföldgyártás melléktermékeként képződő vörösiszapot fogadja be. A környezetvédelmi szervezetek eddig inkább a Duna mentén lévő almásfüzitői létesítményt figyelték, de van például Mosonmagyaróváron is hasonló építmény. Minthogy a Duna védelme elsődleges, eddig kevésbé volt előtérben a Veszprém megyei tározó, az Ajka és Kolontár közötti depónia. Ám hétfőn példátlan katasztrófa történt, több települést is elmosott a marólúgos áradat, amely az ajkai timföldgyár zagytározójából tört elő. Az okokról, a kármentesítés lehetőségeiről tudományos szakértőket kérdeztünk meg.
Leleplezik a szoborhamisítót - Közép-Európa egyik legsokoldalúbb kormeghatározó laboratóriuma a Szegedi Tudományegyetemen működik, írta a Délmagyarország.
Földrajztudósok, környezetmérnökök, régészek, de műtörténészek eligazodását is segíti az időtengelyen az úgynevezett lumineszcens kormeghatározás. Mert a kvarc- és földpátszemcsékben ott a múlt.
– Hogyan üzennek számunkra a kristályok? A kvarc- és földpátkristályok atomjaiban lévő elektronokat a környezetükben található természetes radioaktív elemek ionizáló sugárzása folyamatosan gerjeszti. Ennek következtében egyes elektronok magasabb energiaszintre, a félvezető kristályrácsba jutnak, ahol a rácshibákban „csapdába esnek", hosszú időre. Így a kristályrács tulajdonképpen doziméterként funkcionál, azaz a csapdázott elektronok számával „méri" az őt ért ionizáló sugárzás nagyságát – válaszol Sipos György. Az SZTE Földrajz és Földtani Tanszékcsoportja 2004 óta működő Lumineszcens kormeghatározó laboratóriumát vezető 31 éves szakember liverpooli tanulmányútjáról hozta haza, honosította meg a szegedi univerzitáson a kurrens kutatói irányt és módszert.
Átalakuló tájaink - "a talajvíz mozgási trendje kulcsszerepet játszik a környezeti változásban, a klímaváltozásra utal – hangsúlyozza Rakonczai János"
Mindennapi benyomásunk az éghajlatváltozás. Az egyik év melegebb, a másik meg csapadékosabb: például 1999-ben 800, egy évvel később 400 milliméter csapadékmennyiséget mértek hazánkban. De rendkívüli árvizek vagy viharok is sújtják e vidéket. Mindez azonban belefér a meteorológiai változatosság fogalmába, nem jelent feltétlenül trendszerű változásokat. Ellenben például a talajvíz mozgási trendje kulcsszerepet játszik a környezeti változásban, a klímaváltozásra utal – hangsúlyozza Rakonczai János. A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense, a Környezettudományi Intézet vezetője a korábbról ismert terepeket járva figyelt fel az összefüggésre: az egykori szikes területek teljesen átalakultak, például az 1970-es években vakszikes helyek begyepesedtek. Ennek hátterében az áll, hogy a talajvíz változása módosítja a vertikális víz- és sómozgást, ami a talajok genetikai típusának átalakulásával jár együtt.
Hőkamerás felvételek - a Városi TV Szeged - a Nagyító 2009 októberi adásából.
Szatmári józsef: Honnan tudja a GPS, hogy hol vagyok?
A műholdas helymeghatározó eszközök – a mindennapi szóhasználattal GPS-ek – az életünk részeivé váltak. Sokszor nem is vesszük észre és nincs is tudomásunk róla, hogy az általunk használt közlekedési eszközök irányításában, forgalomszervezésében (busz, vonat, repülőgép), vagyonvédelmében (nagy értékű gépjárművek, műszerek), vagy éppen egy ismeretlen utca-házszám felderítésénél a telefonunkon megjelenített térképes alkalmazás hátterében helymeghatározó vevő- (és jeladó) készülék működik.
„A kémműholdaktól a jármű-navigációig” címmel tartott előadást Mucsi László, az SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense a Mindentudás Egyeteme Szegeden.
Az előadás a műholdas távérzékelés történetét, technikai fejlődését mutatja be látványos űrfelvételek segítségével. A fizikai alapok bemutatása után megismerkedhetünk titkos kémműhold-felvételekkel, majd meteorológiai, földi erőforráskutató programokkal és alkalmazásaikkal. Eddig nem látott űrfelvételeken keresztül kerülnek bemutatásra a műholdas távérzékelés új irányzatai: a hiperspektrális és a 1 m-nél jobb felbontást nyújtó rendszerek. Az űrfelvételek számos gyakorlati alkalmazása (városökológiai, geomorfológiai, ár- és belvíz térképezési, termésbecslés, stb.) mellett méréseket mutatunk be multispektrális és hőkamerás kamerákkal. A képalkotó rendszerek után a globális helymeghatározó és navigációs rendszerről (GPS) esik szó és alkalmazásáról a járműnavigációban.