A táji folyamatok modellezése a legkomplexebb geoinformatikai feladatok közé tartozik, mivel nemcsak az élettelen táji elemeket, hanem az élőlényeket (beleértve a növényeket és az állatokat), valamint az emberi zavaró hatásokat is be kell(ene) tudnunk építeni a modellekbe. A modellalkotás fő kérdése az, hogy mennyire egyszerűsítjük le a tájat alkotó elemeket és milyen léptékben dolgozunk. Az egyes feladatokra különböző léptékű és felbontású térképekre van szükségünk. Ha a kérdés az, hogy a Kárpát-medence gyepterületei mennyit változtak az elmúlt évtizedben, elegendő lehet az áttekintő képet adó kisebb lépték (pl. M=1:1 000 000), illetve az 1 km-es felbontású MODIS felvételek alkalmazása (7.1. és 7.2. ábrák). Ha azonban egy 10 km²-es területen szeretnénk mindezt kimutatni, akkor nagy léptékre és felbontásra van szükség (M=1:10 000, 5 m). Elvi lehetőségként fennáll a nagy terület és nagy felbontás együttes alkalmazása is, de ez igen hely- és számításigényes a számítástechnika jelen szintjén (illetve sok esetben az alaptérképek, légifotók, műholdfelvételek beszerzési költsége szab gátat). Utóbbi megoldáshoz sorolhatók például a GoogleEarth-ön megjelenő GeoEye felvételek, melyek ebben a formában nem letölthetők, de a felhő alapú tárolás és szoftveres integráció (pl. a Quantum GIS-ben az OpenLayers plugin vagy az ArcGIS-ben az ArcBruTile bővítmény) miatt nagyon jól használható lehetőség. A 7.3. és 7.4. ábrákon ugyanaz a terület látható, mint a MODIS kivágaton, illetve az 7.5. ábrán már egy olyan részlet, ahol a fák lombkoronája is elkülöníthető. és számítógépes modellezést alkalmaztak.

7.1. ábra - 1 km felbontású MODIS felvétel részlet Budapest és a Tisza-tó térségéből

7.2. ábra - 1 km felbontású MODIS felvétel részlet a Tisza-tóról

7.3. ábra - Nagyfelbontású GeoEye felvétel Budapest és a Tisza-tó térségéből (GoogleEarth)

7.4. ábra - Nagyfelbontású GeoEye felvétel Budapest és a Tisza-tó térségéből (GoogleEarth)

7.5. ábra - Nagyfelbontású GeoEye felvétel a Tisza-tó mellől (Kisköre)

A táji folyamatok leírásának és megértésének a tudománya a tájökológia, mely nem túl régen született. Az első ilyen jellegű munka Trolltól 1939-ből származik, mely talaj- és növényföldrajzi témában született. A kezdeti nehézségek után tisztázódott, hogy mind a geográfiától, mind az ökológiától eltérőek a céljai és kialakult saját kutatási módszertana is.

A vizsgálatok tárgya rendszerint egy felszínborítottsági térkép (ritkább esetekben nagy felbontás esetén társulás térkép), mely terepi bejárás, légifelvételek interpretációja, és/vagy műholdfelvételek elemzése révén jön létre (pl. nem ellenőrzött, vagy ellenőrzött osztályba sorolás révén). Számos térkép ingyenesen le is tölthető az internetről (pl. CLC2000, CLC2006), vagy megvásárolható (pl. CLC50, topográfiai térképek területhasználati fedvénye).

A tájökológiai vizsgálatok egyik fő kérdése a tájhasználat változásának az elemzése, a változás trendjének a kiderítése. A térképek összehasonlítására számos lehetőségünk van, melyeket a következőkben részletezünk.