További lehetőség, hogy meghagyjuk a rétegek minden kategóriáját és így végezzük el a változások vizsgálatát, szintén kereszttabulációval. Nem előírás, de ajánlott, hogy mindkét rétegen egyezzenek meg a tájhasználati kategóriák (persze, ha a két időpont között valamelyik kategória megszűnt, vagy belépett helyette egy új, az természetesen indokolható különbség; amit kerülni kell, az a kategóriák eltérő kódolása és a kategóriák felesleges bontása). A Cramer’s V és a KIA mutatók ez esetben csak egy általános képet adnak a változásokról, nem látunk a kategóriák mögé. Ehhez szükségünk van a kereszttabulációs táblázatra, melyben pixelenként, vagy százalékos formában kategóriánként láthatjuk, hogy az adott folt korábbi helyén a későbbi időpontban milyen új felszínborítási kategóriák jelentek meg (7.9.ábra). Mindemellett a KIA kategóriánként is kiszámítható. Példánkban a Zempléni-hegység területéről származó két felszínborítottsági térképet hasonlítottunk össze (7.10. – 7.12. ábrák).
7.9. ábra - A Felső-Hegyköz (Zempléni-hegység) tájváltozása 1951 és 2005 között, kereszttabuláció (1952 [oszlop] és 2005 [sor] térképei között [pixelszám])
![]() |
7.10. ábra - A Felső-Hegyköz felszínborítottsága 1952-ben (1: település, 2: erdő, 3: gyep, 4: gyümölcsös, 5: szántó, 6: tarvágás)
7.11. ábra - A Felső-Hegyköz felszínborítottsága 2005-ben (1: település, 2: erdő, 3: gyep, 4: gyümölcsös, 5: szántó, 6: tarvágás)
![]() |
A 7.9. ábrán kitűnik, hogy a két időpont között végbement változások jelentősek, az egyezés mind a Cramer’s V, mind a KIA alapján kb. 50%-os. A változások pedig százalékosan kifejezhetők mind abban az értelemben, hogy „mi volt és mi lett?” (oszlopokban), illetve „miből lett azzá, ami most van azon a helyen?” (sorokban). Pl. A települések 27830 pixelen mindkét időpontban megegyeznek, a növekedésnek legnagyobb részben szántó (32896/82876=0,39 azaz 39%) és erdőterületek (12905/82876=0.15 azaz 15%) estek áldozatul. Ez a változások kategóriánkénti megítélésében, értékelésében igen hasznos eszköz. Ne feledjük azonban, hogy a kis különbségek abból is adódhatnak, hogy a két térkép nem pontosan fedi egymást (a georeferálás hibáiból adódóan).