Az 1950-es évektől induló amerikai műholdas katonai felderítő programok célja a Szovjetunió nagy hatótávolságú bombázóinak, illetve ballisztikus rakéta-programjának nyomonkövetése volt. Az 1970-es évek elejéig tartó programok során fejlesztették ki és indították el a Discoverer, a Corona (KH-1, KH-2, KH-3, KH-4, KH-4A, KH-4B), az Argon (KH-5), és a Lanyard (KH-6) felderítő műholdakat. A programok során nem csak a Szovjetunió területéről, hanem a volt Varsói Szerződés országairól, így hazánkról is számos kiváló felvétel készült. Emellett az amerikai Védelmi Minisztérium és más kormányzati szervek is felhasználták az Egyesült Államok területéről készült felvételeket térképészeti programjaikban.

Az első amerikai műholdas felderítő program 1955. március 16-án indult. Ekkor határozták el, hogy a fejlett felderítő műholdak tervezése, megépítése és indítása elsődleges prioritást élvezzen. A program neve először ARS (Advanced Reconnaissance System), majd SENTRY, végül SAMOS lett. A program célja olyan kamerával felszerelt műholdak pályára állítása volt, melyek a képeket képesek továbbítani a földi állomásokra. Az elhúzódó megvalósítás miatt Eisenhower elnök 1958. február 7-én megbízta a CIA-t egy műholdas felderítő rendszer kiépítésére, melynek kódneve CORONA lett. Az 1960-as éves elején a SAMOS műholddal kapcsolatos kísérleteket beszüntették, így a következő évtizedben a CORONA lett az amerikai műholdas felderítés kulcseleme.