A hidrológiai modellek, más matematika modellekhez hasonlóan, a való világ folyamatainak működését hivatottak bemutatni, utánozni, szimulálni. Sajnos ezen modellek sem időbeli sem térbeli felbontásban nem képesek a valós körülményeket folyamatokat reprezentálni. Csak bizonyos megkötések és közelítések segítségével tudjuk a környezetünk történéseit a matematika és a számítógépek nyelvére lefordítani. Ugyanakkor, mivel ezek a közelítések rendszerbe szedve alkalmasak a valós események leírására, oly mértékben, hogy több-kevesebb pontossággal lehetőségünk van a valós folyamatokat előre jelezni. Az egyszerűsítések alkalmazási kényszere miatt szükség van a modellek kalibrálására, illetve az eredmények validálására, ellenőrzésre és összehasonlítására a valóságban lezajló folyamatokkal. A kalibrálás során a modell általunk beállítandó paramétereinek olyan együttesét kell meghatározni, aminél a modell eredmények és a megfigyelések eltérése a legkisebb. A validálási folyamat során képet kaphatunk a hidrológiai modell megbízhatóságáról, előrejelző képességéről, egy a kalibráló adatsortól független adatsor segítségével olyan körülmények között, amelyekhez a kalibrálás nem igazította a modell paramétereket.