Tartalom
Kivonat
A meteorológiai műholdak után az optikai sávú távérzékelési műholdakat, műholdcsaládokat ismerheti meg az érdeklődő. Az ilyen műholdak többnyira napszinkron pálán keringenek és céljuk a földi erőforrások kutatása. Ezek közül az egyik legsikeresebb a Landsat program.
korábbi ismeretek: keresztsávos pásztázás, detektor, napszinkron pálya, geometriai felbontás, színes kompozíció, multispektrális felvétel
kulcsszavak: Landsat, TM, ETM+, valós színes kompozíció
A korai meteorológiai műholdak és az ember vezérelte űrhajókon végzett földmegfigyelési, távérzékelési kísérletek eredményeként a NASA, az amerikai Belügyminisztériummal közösen, elkezdte egy földmegfigyelési műholdsorozat (ERTS–Earth Resources Technology Satellites) tervezését és kidolgozását. 1967-ben megszülettek a tervek egy hattagú műholdsorozat indításáról. A felbocsátás előtt a műholdakat A-tól F-ig jelzéssel láttak el, majd az első sikeres pályára állítás után a készülő és a már pályán lévő egységeket átkeresztelték ERTS 1–6 nevekre.
Az ERTS-1 műholdat (4.1.ábra) 1972. július 23-án indították Thar-Delta hordozórakétával és több mint 5 évig üzemelt 1978. január 6-ig.
Az ERTS-1 szenzorait egy speciálisan átalakított Nimbus műholdon helyezték el, melyet szisztematikusan ismétlődő földi megfigyelésre alkalmas, közepes felbontású, multispektrális szenzorokkal szereltek fel. Ez a még kísérletinek tekinthető műhold volt az első a rendszerszerű földmegfigyelést végző, ember nélküli műholdak sorában. A zavartalan működés feltétele volt, hogy előtte megszülessen az ún. nyitott égbolt elve ( open skies principle ), mely lehetővé teszi, hogy az adatgyűjtés bárhol a világon elvégezhető legyen mindenféle korlátozás nélkül. A Föld összes nemzetét meghívták az ERTS-1 adatainak értékeléséhez és az eredmények világméretű alkalmazásához. Kb. 300 egyedi megfigyelési programot hajtottak végre az ERTS-1 segítségével az Egyesült Államok és további 36 nemzet részvételével.
Csak röviddel az ERTS-B 1975. január 22-i felbocsátása előtt nevezte át hivatalosan a NASA az ERTS programot Landsat-programra (Land Observation Satellite), ezzel is különbséget téve a tervezett SEASAT (Sea Obsearvation Satellite) óceanográfiai műholdprogram és az ERTS program között. Az átnevezés miatt a korábbi ERTS-1 neve Landsat-1-re változott és egyúttal a program minden további műholdja a Landsat nevet kapta.
1999. április 15-ig összesen 7 műholdat készítettek és indítottak el. Az első négy már befejezte működését, a Landsat-6 pályára állítása sikertelen volt. A 4.2. táblázat tartalmazza a Landsat sorozat tagjainak legfontosabb adatait.
4.1. táblázat - A LANDSAT 1-7 műholdak általános tulajdonságai
|
műhold |
felbocsátás ideje |
befejezés ideje |
RBV sáv |
MSS sáv |
TM sáv |
ETM+ |
pálya nap/km* |
|
Landsat-1 |
1972.07.23. |
1978.01.06. |
1-3a |
4-7 |
- |
18/900 | |
|
Landsat-2 |
1975.01.22. |
1982.02.22. |
1-3a |
4-7 |
- |
18/900 | |
|
Landsat-3 |
1978.03.05. |
1983.03.31. |
1-3 A-Db |
4-8c |
- |
18/900 | |
|
Landsat-4 |
1982.07.16. |
2001.06.15. |
- |
1-4 |
1-7 |
16/705 | |
|
Landsat-5 |
1984.03.01. |
2011.11. |
- |
1-4 |
1-7 |
16/705 | |
|
Landsat-6 |
1993.10.05. |
1993.10.05.d |
- |
- |
1-8 |
- | |
|
Landsat-7 |
1999.04.15. |
működésben SLC hiba 2003.05.31. |
- |
- |
1-8 |
16/705 |
* nap/km = az ismételt fedés ideje napokban és az átlagos magasság km-ben
a, 1-3 = 1, 2, 3 RBV sávok, b, A-D = A, B, C, D képnégyes
c, 4-8 = négy sáv, mert a 8. sáv nem üzemelt,
d, A Landsat-6 a felbocsátás után megsemmisült, ezen volt az ETM szenzor
4.2. táblázat - A Landsat-1-7 műholdak érzékelő szenzorai
|
szenzor |
műhold száma |
csatorna (µm) |
felbontás (m) |
|
RBV |
1,2 |
0,475-0,575 |
80 |
|
0,580-0,680 |
80 | ||
|
0,690-0,830 |
80 | ||
|
3 |
0,505-0,750 |
30 | |
|
MSS |
1-5 |
0,5-0,6 |
79/82a |
|
0,6-0,7 |
79/82 | ||
|
0,7-0,8 |
79/82 | ||
|
0,8-1,1 |
79/82 | ||
|
10,41-12,6b |
240 | ||
|
TM, ETM |
4-6c |
0,45-0,52 |
30 |
|
0,52-0,60 |
30 | ||
|
0,63-0,69 |
30 | ||
|
0,76-0,90 |
30 | ||
|
1,55-1,75 |
30 | ||
|
10,4-12,5 |
120 | ||
|
2,08-2,35 |
30 | ||
|
ETM+ |
7 |
0,5-0,85 pan |
15/30/60 |
a, 79 m Landsat 1-3, és 82 m Landsat 4-6 műholdakon,
b, Röviddel a felbocsátás után tönkrement (Landsat-3 8. sáv),
c, A Landsat-6 a felbocsátás után megsemmisült,
A műholdakon különböző típusú szenzorokat alkalmaztak többféle kombinációban. Ezek (1) az RBV kamera rendszer (Return Beam Vidikon camera systems), (2) az MSS rendszer (Multispectral Scanner Systems), és a (3) TM (Thematic Mapper), az ETM és az ETM+ rendszerek. Mivel a Landsat 1–3 nagyon hasonló rendszerben üzemeltek, mint ahogyan a Landsat 4–5 és a Landsat 6–7 is, ezért a Landsat műholdak három különálló csoportban kerülnek bemutatásra.