A kutatók nagy érdeklődéssel várták a Landsat-6 műhold felbocsátását és rendszerbe állását. A műhold a már lassan 10 éve működő Landsat-5 műholdat tehermentesítette volna. Az indítást a kaliforniai Vandenberg Légibázison végezték 1993. október 5-én 10 óra 56 perckor.
Az akkori árakon 220 millió USD értékű berendezés az indítás után eltűnt az irányítók elől, valószínűleg az óceánba zuhanhatott. Általában a költséges előállítású műholdakról készül másolat, a Landsat-6 műholdról sajnos nem, így pótlása rendkívül sokba került.
A Landsat-7 indítására 1999. április 15-én került sor, mely jelenleg párhuzamosan működik a Landsat-5 műholddal.
Landsat-7 műhold felépítése, pályatulajdonságai
A Landsat-7 műhold kb. 4,3 m hosszú és 2,8 m átmérőjű, indításkor kb. 2200 kg tömegű volt (4.14. ábra).
A napszinkron pálya magassága 705 km, az inklináció 98,2°. A műhold leszálló pályáján 10 órakor halad át az Egyenlítő felett. Az ismételt lefedések között 16 nap telik el (233 pálya/ciklus), a keringési idő 98,8 perc. A 3-tengely mentén stabilizált műhold mindig a Föld felé tekint, a függőlegestől való eltérés sohasem nagyobb, mint 0,05° .
A napelemek 1550 W energiát biztosítanak. A földi irányítás parancsait és a telemetrikus adatokat a kommunikációs alrendszeren keresztül az S-sávban továbbítják, míg a tudományos adatok az X-sávban érkeznek a Földre. A fedélzeti adattároló 380 Gbit adatot (100 kép) tud rögzíteni és később továbbítani a földi állomásokra. Az amerikai és a nemzetközi állomásokra a képkészítő rendszer (ETM+) képei valós időben is érkezhetnek.
A Landsat-7 fedélzetén találjuk a Landsat 4–5 műholdakon kipróbált TM szenzor és a megsemmisült Landsat-6 műhold ETM szenzorának továbbfejlesztett változatát, az ETM+ (Enhanced Thematic Mapper Plus) multispektrális képalkotó berendezést.
Landsat-7 ETM+ szenzora
Az ETM+ rögzített helyű, nadír irányú, „légycsapó” (whisk-broom) rendszerű multispektrális pásztázó radiométer, mellyel nagyfelbontású képi információkat gyűjthetünk a Föld felszínéről. A spektrum látható fény és infravörös tartományába eső sugárzást 8 sávban érzékeli a berendezés.
A TM sávokat az ETM+ rendszerben kiegészítették egy 15 m felbontású, pankromatikus sávval (0,52–0,9 µm), a termális infravörös sáv felbontása 60 m-re javult.
4.5. táblázat - Az ETM+ spektrális sávjai és felbontásuk
|
sáv |
hullámhossz (μm) |
térbeli felbontás (m) |
|
kék (1) |
0,45–0,515 |
30 |
|
zöld (2) |
0,525–0,605 |
30 |
|
vörös (3) |
0,63–0,69 |
30 |
|
közeli IR (4) |
0,75–0,9 |
30 |
|
közepes IR (5) |
1.55–1.75 |
30 |
|
termális IR (6) |
10,4–12.5 |
30 |
|
közepes IR (7) |
2.09–2.35 |
60 |
|
pan (8) |
0,52–0,9 |
15 |
copyright (2002) ESA, (2003) EURIMAGE, (2004) SZTE TFGT
WRS koordináta: 187-027, felvételezés ideje: 2002.06.23.
Sötét tónusúak a hideg vízfelületek, az ártéri erdők, világosabbak a meleg felszínek
(homok, a városi épületek, betonfelszínek)
A Landsat-7 felbocsátása után folyamatosan készített felvételeket mind a 8 sávban. 2003. május 31-én azonban az SLC (Scan Line Corrector) nevű berendezés elromlott. Ez volt hivatott a műhold előrehaladó mozgását kiegyenlíteni, így azóta csak ún. SLC-off módban készít felvételeket a Landsat-7 (4.16. ábra).
Landsat-7 ETM+ termékek
A Landsat 7 ETM+ szenzorával készített standard kép 185x170 km-es nagyságú területet fed le. A képek, a Landsat 4–5 műholdak WRS katalógusával megegyező rendszerben (233 pálya, 248 sor), katalogizáltak. A teljes kép elcsúsztatható a pálya mentén, negyedelhető. 2003. július 14-től csak SLC-off módban készülnek felvételek.
Az Landsat ETM+ adataiból 0R, 1R és 1G feldolgozottsági szintű termékeket állítanak elő. A 0R szintű adatok semmilyen feldolgozást nem tartalmaznak, leginkább azok használhatják, akik maguk végzik a radiometrikus és a geometriai korrekciót. Az 1R adatok a 0R adatok radiometrikus korrekciójával állíthatók elő. A kép geometriája azonos a 0R szintű kép geometriájával. Az 1G termékek rendszer- és radiometrikus korrekció révén jönnek létre. A rendszerkorrekcióhoz a fedélzeti számítógép a képkészítés során rögzíti a szükséges adatokat (műhold helyzete, szenzor geometria, stb.). A transzformálás során hétféle vetületi rendszert, pl. UTM alkalmaznak. A síktranszformáció után az átmintázás módszere lehet: legközelebbi szomszéd elve, bilineáris interpoláció, vagy köbös konvolúció. A termékek formátuma HDF, Fast (EOSAT), vagy GeoTIFF. Az SLC meghibásodása után a Landsat-5 műholdat aktiválták.