Fluviális geomorfológia
Az aktív folyóvízi folyamatokon belül a legnagyobb hangsúlyt a mederben zajló folyamatok kapják, például a fenékhordalék mozgása, a meder formájának torzulása (mederszűkülés), a meder mintázatának átalakulása, illetve az árvizek és lefolyás modellezése. Vizsgáljuk az ártereken zajló folyamatokat is (pl. feltöltődés), és azt, hogy a meder és az ártér milyen kölcsönhatásban állnak egymással. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ezen folyamatok hátterében álló természetes és antropogén hatásokat feltárjuk, és a folyók egyensúlyi állapotát meghatározzuk. Ugyanis csak az egyensúly vagy a labilitás ismeretében lehet helyes döntéseket hozni a jövőbeli mederrendezések során.
A paleo-hidrológiai kutatások során a felszínen lévő, többé-kevésbé feltöltött medermaradványok kora alapján határozzuk meg egy-egy régióban (pl. Alsó-Tisza, Maros hordalékkúp, Beregi-sík, Dunamenti síkvidék) a folyók futásirányának változásait, az ezekhez vezető okokat és az áttevődés következményeit.
Vizsgálatainkat elsősorban a Tisza vízrendszerében (Tisza, Maros, Körös, Hernád) végezzük, de a Duna és a Dráva felszínformálását is tanulmányozzuk.
Kutatócsoportunk fiatalos, nyitott és dinamikus, amit jelez az, hogy a vezető kutatók köré nagyszámú BSc, MSc és PhD hallgató kapcsolódik, és egymást segítve dolgoznak.
Csatlakozz Te is! A kutatási témák között soroltuk fel azokat a nyitott kérdéseket, amelyeknek a megoldásához a TE segítségedet is várjuk!
Kutatócsoportunk fő szakmai partnere az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Kutatási témák:
1. Aktív folyóvízi folyamatok
1.1. Mederfejlődés vizsgálata
- a vízjárás alakulásában a mai programokkal sokkal több adat dolgozható fel, mint korábban, ezért új összefüggésekre derülhet fény;
- a fenékhordalék hozamának meghatározása nagy kihívás, de kreatív hozzáállással számszerűsíthető (pl. ismételt radaros mederfelvételek);
- a meder szűkülése általános trend Európában, de a pontos okok még csak néhány folyón ismertek;
- a mederformák (pl. üstök, gázlók, övzátonyok) tér- és időbeli alakulásának pontos vizsgálata napjainkban válik lehetővé csúcsmodern eszközök (pl. ADCP, SideScanSonar) alkalmazásával.
Fontosabb publikációk
- Sipos Gy. (szerk) 2012: A Maros folyó múltja, jelene, jövője. SZTE TFGT, Szeged
- Kiss T. – Blanka V. 2012: River channel response to climate- and human-induced hydrological changes: Case study on the meandering Hernád River, Hungary. Geomorphology 175–176, 115–125.
- Kiss T. – Andrási G. 2011: A horvátországi duzzasztógátak hatása a Dráva vízjárására és a fenékhordalék szemcseösszetételének alakulására. Hidrológiai Közlöny 91/5, 17-29.
- Kiss T. – Blanka V. – Sipos Gy. 2009: Morphometric change due to altered hydrological conditions in relation with human impact, River Hernád, Hungary. Z. Geomorph. N.F. 53 Suppl. 2, 197 – 213
- Kiss T. – Sipos Gy. 2007: Braid-scale geometry changes in a sand-bedded river: Significance of low stages. Geomorphology 84, 209-221.
1.2. A meder és a hullámtér folyamatai és kapcsolata
- a meder árvízkor hat leginkább az ártérre, amikor vizet és hordalékot juttat ki, de a meder bevágódásával vagy szűkülésével is módosulhatnak az ártéri geomorfológiai folyamatok. Új összefüggések feltárását teszik lehetővé a nagy felbontású DDM és LiDAR felvételek geoinformatikai elemzése, vagy a dendrológiai vizsgálatok
- az árterek anyaguk révén hatnak a mederre, hiszen befolyásolják a parterózió mértékét és a mederbe jutó hordalék mennyiségét. A legmodernebb eszközökkel ez a kapcsolat elemezhető, hiszen a parterózió geodéziai pontosságú GPS-sel számszerűsíthető, míg a partok anyaga geo-radarral (GPR) térképezhető.
Fontosabb publikációk
- Kiss T.; Nagy Z.; Balogh M. 2017: Floodplain level development induced by human activity– case study in the Lower Maros River, Romania and Hungary. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences. 12/1, 83-93.
- Guida, R.J., T.L. Swanson, J.W.F. Remo, T. Kiss. 2015. Strategic Floodplain Reconnection for the Lower Tisza River, Hungary: Opportunities for Flood-height Reduction and Floodplain-wetland Reconnection. Journal of Hydrology (521): 274-285.
1.3. Ártérfeltöltődés
- egy-egy árvíz utáni feltöltődést közel 20 éve mérjük, ami unikális Európában, így olyan trendek fedezhetőek fel, ami rövidebb adatsoroknál nem.
- a szabályozások óta zajló ártérfeltöltődés számszerűsítéséhez modern (pl. DDM) és klasszikus módszerek (pollenanalízis) kombinálhatók
- az ártérfeltöltődést egyre inkább befolyásolja az egyre sűrűbbé váló növényzet, amelynek számszerűsítésére még nincs kidolgozott protokoll, így különböző módszerek (fotózás, földi és légi LiDAR felvételek stb.) alkalmazásával próbálkozunk
Fontosabb publikációk
- Matys Grygar, T., Elznicová, J., Kiss, T., & Smith, H. G. (2016b). Using sedimentary archives to reconstruct pollution history and sediment provenance: The Ohře River, Czech Republic. Catena, 104, 109–129.
- Matys Grygar T.; Elznicová J.; Tůmová S.; Faměra M.; Balogh M.; Kiss T. 2016: Floodplain architecture of an actively meandering river (the Ploučnice River, the Czech Republic) as revealed by the distribution of pollution and electrical resistivity tomography. Geomorphology, 254, 41-56,
- Kiss T. – Oroszi V.Gy. – Sipos Gy. – Fiala K. Benyhe B. 2011: Accelerated overbank accumulation after nineteenth century river regulation works: A case study on the Maros River, Hungary. Geomorphology 135, 191-202.
- Sándor A. – Kiss T. 2007: A 2006. tavaszi árvíz okozta hullámtéri akkumuláció mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál. Hidrológiai Közlöny 87/4. 19-25.
- Kiss T.– Sipos Gy.– Fiala K. 2002: Recens üledékfelhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közlemények Vol. 3. pp. 456-472.
2. Paleo-fluviális folyamatok
- az ártér- és hordalékkúp fejlődés vizsgálatakor a pontos térképek lehetővé teszik új, korábban nem ismert térbeli folyamatok (bevágódással és hátravágódással ártéri szintek kialakulása) azonosítását, és a rendelkezésre álló kormeghatározási módszerek (OSL, 14C, dendro-kronológia) pedig a folyamatok korának meghatározását
- a paleo-medrek mintázatának, anyagának, esésének meghatározása révén új paleo-hidrológiai adatok (pl. vízhozam, hordalékhozam) látnak napvilágot
- az ártereken és hordalékkúpokon lehetőség van a folyók egykori futásirány-változásainak az azonosítására, az okok feltárására, és a különböző folyók egymásra hatásának vizsgálatára
Fontosabb publikációk
- Kiss T., Hernesz P., Sümeghy B., Györgyövics K., Sipos Gy. 2015: The evolution of the Great Hungarian Plain fluvial system – fluvial processes in a subsiding area from the beginning of the Weichselian. Quaternary International 388, 142-155.
- Kiss T., Sümeghy B., Sipos Gy. 2014: Late Quaternary paleodrainage reconstruction of the Maros River alluvial fan. Geomorphology 204, 49–60.
- Kiss T. – Sümeghy B. – Hernesz P. – Sipos Gy. – Mezősi G. 2013: Az Alsó-Tisza menti ártér és a Maros hordalékkúp késő-pleisztocén és holocén fejlődéstörténete. Földrajzi Közlemények 137/3, 269-278.
- Sümeghy B. – Kiss T. – Sipos Gy. – Tóth O. 2013: A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén–holocén képződményei. Földtani Közlöny 143/3. 265-278.
- Hernesz P. – Kiss T. 2013: A Tisza-meder partfalának vizsgálata: késő pleisztocén és holocén folyamatok az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny 93/2. 13-20.
3. Hidrológiai modellezés
- az egyre újabb geoinformatikai szofverek és az egyre precízebb térbeli adatok lehetővé teszik, hogy nem csak a dombvidékeken, de a síkságokon is modellezzük a lefolyást, s azt, hogy ezt a különböző emberi tevékenységek (pl. szántás, teraszok és löszmélyutak kialakulása) hogyan módosítják
- a több éve gyűjtött mederfenék felmérések, ADCP-s, radaros és in-situ hordalékmérések (pl. Helley-Smith mintavevővel) lehetővé teszik, hogy modellezzük a folyók hordalékszállítását
- a meglévő modellek bemeneti paraméterei (pl. mederparaméterek, növényzeti érdesség) gyakran pontatlanok, így növelik a modellek hibáit, így cél ezeknek a paramétereknek a terepi méréseken alapuló számszerűsítése
A kutatócsoport tagjai
Senior kutatók:
- Dr. Kiss Tímea egyetemi docens
- Dr. Mezősi Gábor egyetemi tanár
- Dr. Sipos György egyetemi docens
- Dr. Blanka Viktória tudományos munkatárs
PhD hallgatók
- Gabriel J. Amissah (Stipendium Hungaricum Ösztöndíjas)
- Balogh Márton
- Nagy Judit
- Právetz Tamás
PhD fokozatot szerzett, fluviális kutatást végző egykori hallgatóink:
- Andrási Gábor (2016)
- Hernesz Péter (2015)
- Sümeghy Borbála (2014)
- Katona Orsolya (2014)
- Benyhe Balázs (2013)
- Illésné Sándor Andrea (2012)
- Blanka Viktória (2010)
- Oroszi Viktor (2009)
- Sipos György (2006)
- Külsős tagok
- Fiala Károly
- Benyhe Balázs
- Fehérváry István
Eredmények
Sikeres pályázatok
- Meder- és ártérfejlődés kapcsolatrendszerének vizsgálata (OTKA 119193)
- FUTUMAR: A Maros folyó múltja, jelene, jövője
- Kanyarulati paraméterek és vízhozam, illetve kanyarulatvándorlási sebesség közötti kapcsolat vizsgálata alföldi folyókon (OTKA 83455)
- Jelenkori folyóvízi felszínformáló tevékenység és a szabályozások hatásainak vizsgálata a Tiszán és a Maroson (OTKA 62200)
- Recens folyóvízi felszínformáló folyamatok mértékének és irányának vizsgálata a Dél-Alföldön (OTKA 37414)
- Az Alsó-Tiszavidék (Tisza-Maros) hullámtereinek komplex geoökológiai vizsgálata, különös tekintettel a nehézfém-szennyeződések térbeli eloszlására (KAC 027874-01/2001)
Nemzetközi együttműködések
- ENVIMOD: Ártérfejlődés és szennyezőanyagok vizsgálata: Partner: Institute of Inorganic Chemistry, The Czech Academy of Sciences
- IPA: A Tisza mederfelmérése és árvizek modellezése: Újvidéki Egyetem, Műszaki Kar
- NSF IGERT Program in Watershed Science and Policy (Southern Illinois University)
Sikeres hallgatóink
A kutatócsoportban megalakulása óta nagyon fontos szerepet töltenek be a hallgatók. Sikerességüket és tudományos eredményeik magas színvonalát tükrözik az OTDK versenyeken elért kiváló eredményeik, majd későbbi szakmai sikereik.
| Év | OTDK | I. helyezett | II. helyezett | III. helyezett, különdíjas |
|---|
| 2015 |
XXXII |
Horváth Roland (Geomorf) |
Balogh Márton (Geomorf)
Fehérváry István (Hidrológia)
|
Végh Zsuzsanna (Geomorf)
Hajdú István (Geomorf)
|
| 2013 |
XXXI |
Nagy Zoltán (Geomorf)
Király Dániel (Tájföldrajz)
|
Juhos Tamás (Geomorf) |
|
| 2011 |
XXX |
|
Györgyövics Katalin (Geomorf)
Andrási Gábor (Hidrológia)
|
Hernesz Péter (Geomorf)
Nagy Zoltán (Geomorf)
Andrási Gábor (Hidrológia)
Kovács Etelka (KTDK)
|
| 2009 |
XXIX |
Sümeghy Borbála (Geomorf)
Benyhe Balázs (Hidrogeológia)
|
Hernesz Péter (Hidrogeológia)
Kovács Etelka (Környezettudomány)
|
Kovács Etelka (Környezettudomány) |
| 2005 |
XVII |
|
Nyári Diána (Geomorfológia) |
Blanka Viktória (Geomorfológia)
Sándor Andrea (Geomorfológia)
|
| 2003 |
XVI |
Sipos György (Geomorfológia) |
Oroszi Viktor (Geomorfológia) |
|
| 2001 |
XV |
Fiala Károly (Geomorfológia) |
Sipos György (Geomorfológia) |
|
Büszkék vagyunk arra, hogy egykori hallgatóink ma sikeres munkavállalók. Íme néhány példa:
- Fiala Károly, ma az ATIVIZIG osztályvezetője
- Sipos György, PhD fokozatot szerzett, jelenleg azt SZTE-TFGT egyetemi docense
- Nagy Zoltán , Agrárszabályozási Referens – Földművelésügyi Minisztérium - Agrárközgazdasági Főosztály - Állami Támogatási és Kockázatkezelési Osztály
- Györgyövics Katalin ma Nagy-Britanniában dolgozik, mint Admin Assistant (Elemző) a PRK Global Sales-nél
- Andrási Gábor tudományos munkatárs a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályán (ÖVKI)
- Király Dániel környezetvédelmi szakügyintéző. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán
- Horváth Roland földhivatali szakügyintéző a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Földhivatalában.
- Hernesz Péter pedig termelés tervező a Pick Szeged Zrt-nél.
