A magyar természettudományos oktatás – így a földrajztanítás – egyik legnagyobb problémája a tanulók kiemelkedő elméleti tudása és annak gyakorlati alkalmazhatósága közötti szakadék. Ez a tendencia tükröződik a nemzetközi felmérések megváltozott tematikájában is. Ugyanakkor a minőségi, alkalmazható tudás az alkalmazásra képtelen, passzív ismereteket tartalmazó tudással szemben gazdasági értékké vált. 

Hiányoznak azonban az olyan oktatási segédeszközök, amelyek készen tálalják a tanárok számára azon területspecifikus problémafelvetéseket és a megoldásukhoz használható segédeszközöket, melyekkel e fenti célok elérhetők lennének, s a földrajzórákon a gondolkodtató, problémaorientált oktatás megvalósíthatóvá válna. E cél eléréséhez a legalkalmasabbak a probléma- és gyakorlatorientált tanítást előtérbe helyező módszerek, úgymint a projektmunka, a csoportmunka, a vita stb. A természet- és társadalomföldrajzi folyamatok közötti kapcsolatok elemzése mellett a szülőföld megismerésére való nevelés is különösen fontos, ezért helyeztük kutatásunk és eszközfejlesztésünk középpontjába a Magyarország földrajzát elemző témakörök problémaorientált kidolgozását.

Napjainkban Magyarország földrajzának oktatása új kihívásokkal néz szembe. A társadalom részéről egyre markánsabban fogalmazódik meg az igény, hogy a földrajz tantárgy a mindennapi életben is alkalmazható, praktikus tudást jelenítsen meg. Úgy véljük, a problémaközpontú tanulás gondolatkörének és módszertanának középpontba állításával megtalálhatjuk azokat az innovatív módszereket, amelyek a regionális földrajz, ezen belül hazánk földrajzának tartalmi megújulása mellett az oktatás metodikájának gyakorlatát is képes átalakítani, frissíteni.

A kutatócsoport munkájáról bővebb információ a Szegedi Tudományegyetem honlapján

Fő célunk egy problémaorientált oktatási lehetőségeket és digitális technológiai újításokat kínáló eszközfejlesztés révén a földrajzoktatás módszertani megújításának segítése, kiindulási alap nyújtása egyrészt a közoktatásban dolgozó földrajz szakos kollégák, másrészt a diákok számára az interaktív és tanulócentrikus megközelítésen alapuló alkalmazható tudás- és tanulásfejlesztés irányába.
Terveink közt szerepel olyan interaktív feladatlapok és tanári kézikönyv kimunkálása, melyekben az alábbi alapelvek gyakorlati megvalósulása érdekében érvényesülnek a közoktatási módszertan fejlesztési lehetőségei:

• Tanulás tanítása: az önálló ismeretszerzés, tanulás képességének megalapozása, életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodás.
• Alkotó tanulási környezet megteremtése (felfedezés öröme, kreativitás fejlesztése, kommunikáció fejlesztése stb.).
• Tankönyvi megújulás: A Magyarország földrajza témaköréhez tartozó anyagrészek valóban komplex szemléletmódot tükrözzenek, ne a diák/pedagógus szintetizáló készségén múljon a tanulási segédlet hasznossága.
• Információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása (pl. a digitális tábla ne csak vetítőfelületként szolgáljon). A segédanyagba épített QR-kódok alkalmazásával naprakész információk elérése, valamint IKT fejlesztés megvalósítása.
• Konstruktivista tanulási környezet megteremtése, melyben az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik.
• Innovatív, kooperatív tanulásszervezési technikák alkalmazása, amelyek változatossá teszik a tanulási folyamatot, valamint cselekvésre, egyéni kutatásra, ismeretszerzésre és vitára ösztönöznek.
• Problémaközpontú, a mindennapi élet problémáinak összefüggéseire összpontosító, gyakorlatorientált képzéssel tényleges, alkalmazható tudás elsajátíttatása.

A kidolgozott munkáltató feladatlapok, interaktív internetes feladatok, tanári kézikönyvek alkalmazhatóságát a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem tanártovábbképzési gyakorlatában, valamint a pályázathoz csatlakozott általános és középiskolák oktatási gyakorlatában teszteljük. A fejlesztéssel párhuzamosan szakirodalmi adatgyűjtést végzünk, különös tekintettel a haza földrajzát feldolgozó külföldi tankönyvekre, tanári kézikönyvekre. A külföldi kapcsolódó témakörű tankönyvek, tanári kézikönyvek beszerzése, elemzése, tanulmányozása a Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézetben (Georg-Eckert-Institut für Internationale Schulbuchforschung) Braunschweigban valósul meg. Eredményeinket nemzetközi konferenciákon, referált folyóiratokban tesszük közzé. Célunk a projekt megvalósítása során már meglévő nemzetközi kapcsolataink erősítése, a kutatási témához kapcsolódó újabb nemzetközi kapcsolatok kiépítése.

Befogadó intézet

Szegedi Tudományegyetem

A kutatócsoport tagjai

• Dr. Szilassi Péter egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet
• Dr. Pál Viktor egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet
• Balázs Brigitta PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet
• Dr. Csíkos Csaba egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet
• Mészárosné dr. Császár Zsuzsanna egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet
• Dr. Pirkhoffer Ervin egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet
• Dr. Teperics Károly egyetemi docens, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet
• Dr. Molnár Ernő egyetemi docens, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet
• Arday István szerkesztő, Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete, Tartalomfejlesztési Igazgatóság
• Vati Tamás tanár, PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola
• Sáriné dr. Gál Erzsébet tanár, Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma
• Szőllősy László tanár, Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium

A kutatócsoport működési időszaka

2016–2020

A kutatócsoport honlapja

kidolgozás alatt

Elérhetőség

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.