Ebben a fejezetben az aktív, képalkotó mikrohullámú rendszereke szerepelnek. A műholdakon, a nemzetközi űrállomáson és az űrsiklókon elhelyezett mikrohullámú szenzorok segítségével a földfelszín domborzatát, a felszín érdességét, bizonyos környezeti folamatokat lehet jól nyomon követni. A radar adatok egy része, pl. a feldolgozott magassági adatok különböző adatbázisok révén közvetlenül használhatók térinformatikai rendszerekben alapadatként, pl. árvizi modellezés, növényzetmonitoring, stb. Más adatok feldolgozása viszont nagyobb szakértelmet és feldolgozó szoftvereket igényel.
Ellenőrző kérdések:
A domborzatmodellek melyik típusa tartalmazza a földfelszín külsőmagassági adatait?
A raszteres domborzatmodellek előállításához milyen adatforrásokat használhatunk?
Melyik domborzatmodell előállítási módszerben használunk legalább kettő, átfedő légi- vagy űrfelvételt?
Mely pásztázó módszerrel állítunk elő pontszerű mérési adatokból raszteres ddm-et?
Milyen űr- vagy légifelvétel párból lehet domborzatmodellt előállítani?
Hogyan nevezzük a mikrohullámú jeleket észlelő eszközt?
Melyek azok az elsődleges tényezők, melyek módosítják a visszavert mikrohullámú sugárzás erősségét?
Mi a neve az ESA mikrohullámú műholdjának?
Mely szenzor méri a légkör ózontartalmát az ERS-2 műholdon?
Hogyan nevezzük az űrsiklón elhelyezett műszerrel előállított domborzatmodellt?
Mi a neve az űrsiklón működtetett aktív mikrohullámú szenzornak?