Geostacionárius meteorológiai műholdak

Meteosat műholdak

A Meteosat az ESA (European Space Agency) meteorológiai műholdprogramja. Indítása 1972-ben történt, a geostacionárius műholdak Európáról, Afrikáról és az Atlanti-óceánról készítenek képeket. A program első szakasza 3 műholdat tartalmazott. 1982 óta a program neve MOP (Meteorological Observation Programme). A MOP program 1987-től átkerült az EUMETSAT irányítása alá.

A Meteosat része annak a globális geostacionárius műhold hálózatnak, amely az Egyenlítő felett épült ki. Minden tevékenységet a CGMS (GMS koordináció) bizottság irányít, amely a WMO (World Meteorological Organisation) és a saját műholdat is felbocsátó országok (Európa–ESA, USA–NOAA GOES, USSR–GOMS, Japán–JMA GMS, India–ISRO INSAT) képviselőiből áll.

Az első METEOSAT műhold 1977 novemberében került geostacionárius pályára az Egyenlítő (0° szélesség) és a kezdő meridián (0° hosszúság) fölé, vagyis Nyugat-Afrikától délre, a Guineai-öböl fölött működött 1979-ig. A METEOSAT képei az északi és a déli szélesség 55°-ig használhatóak a Föld görbülete miatt, így jó képi fedést biztosít Afrikára és Dél-Európára, de Észak-Európára már kevésbé.

műhold neve

tevékenység kezdete

tevékenység vég/megjegyzések

METEOSAT-1

1977.11.23.

1979. nov. 24.

METEOSAT-2

1981.06.19.

1988. aug. 12.

METEOSAT-3

1988.06.15.

1995. nov. 22.

METEOSAT-4

1989.03.06.

1995. nov. 08.

METEOSAT-5

1991.03.02.

1998-99 között pozíciója 10° Ny,

1999. júl. 01-től pozíciója 63° K, óránkénti képek, részvétel az INDOEX kísérletben)

METEOSAT-6

1993.11.20.

2002. okt. 08-tól pozíciója 10° K,

5 percenkénti képek Európáról, 10 percenkénti képek 15-65°É közötti területekről

(RSS – Rapid Scanning Service)

METEOSAT-7

1997.09.02.

tervezett működés 2005-ig, pozíciója 0° Ny

2003-tól párhuzamosan az MSG-1 műholddal)

II.5. táblázat A METEOSAT műholdak tevékenységi periódusai és pozíciójuk [1]

A Meteosat második generációja – MSG

Az EUMETSAT második generációs geostacionárius műholdját a MSG-1-et, többszöri halasztás után, 2002. augusztus 28-án indították útjára. Az első hivatalos felvételek 2002. november 28-án készültek 2004. január 29-én az MSG-1 megkezdte rutinszerű működését, és a METEOSAT-8 nevet kapta.

Az MSG műholdak, a METEOSAT műholdakhoz hasonlóan, a Föld forgástengelyével párhuzamos tengely mentén stabilizáltak. Geostacionárius pályán a műhold az óramutató járásával ellentétes irányban 100 fordulatot tesz meg percenként saját tengelye körül. Az MSG műholdak az Egyenlítő felett a 0° hosszúsági körön helyezkednek el, de szükség esetén keleti és nyugati irányban elmozdíthatók max. 50°-kal. A 680 kg tömegű, henger alakú (átmérő 3,2 m) MSG-1 magassága 2,4 m.

A képi alapadatok valós időben érkeznek a fő fogadóállomásra, Darmstadtba. Rendszer, geometriai és radiometrikus korrekció után majdnem valós időben elkészül az átmintázott 1.5 szintű adat, mely az MSG elsődleges terméke. A fel-dolgozás során a 32 bites alapadatokat korrigálják általános geostacionárius rend-szerbe, a kép sarkaiból kiveszik a világűr adatait, a hibás adatok helyén interpolációt vagy maszkolást végeznek és az utolsó lépésben 10-bitre kerekítik a pixelértékeket. A felvételek 5 percen belül elérhetők a HRUS, 15 percen belül a LRUS állomással rendelkező felhasználók számára. A legfrissebb képek gyorsan elérhetők, letölthetők az interneten keresztül, pl. az EUMETSAT honlapjáról (II.5. ábra).[2]

Egyéb geostacionárius meteorológiai műholdak



[2]  Meteosat Images – in:http://www.eumetsat.de/.