Ami a minőség esetében először eszünkbe juthat az a pontosság, vagyis mekkora a mért és az elméleti érték eltérése (geometriai pontosság) (4-10. ábra). A méretarány növekedésével alapvetően egyre pontosabban határozhatjuk meg a helyzetünket, de ez az érték jobb lehet a megbízhatóbb eredetű adatnál, illetve egy objektívebb, azaz tárgyilagosabb felmérésnél. A pontosság utalhat folyamatra is, mint például a digitális képi- és térképi állományunknál szükséges geometriai korrekciónál, amikor megadjuk a vetületi rendszerbe korrigáló matematikai transzformáció helyességét; az ún. RMS hibát (Root Mean Square) (4-11. ábra). Tartalmi vagy tematikus pontossággal a térképen ábrázolt, s a valós objektumok közötti esetleges tartalmi eltérést vizsgálhatjuk. Tematikusan hibás a térképem, illetve az adatbázisom akkor, ha az nincs megfelelően karbantartva (például egy jelenleg beépített területen még szántót látunk), illetve ha egy valós objektumot nem a neki megfelelő térképi rétegre – pl. főutat földútként – digitalizálunk (4-12. ábra). Alapadatok esetében a pontosságot szabványokkal is támogathatjuk (lásd. DAT előírás). Az adatfelvételezésnél több minden okozhat pontatlanságot; műszerhiba (GPS vevő), mérési eljárás hibája (hibás pontazonosítás), mérési körülmény (légköri anomália a távérzékelésnél), digitalizálási hiba (szubjektív átrajzolás). A pontossággal valamelyest szinonim fogalom a megbízhatóság, vagyis a még kimutatható legkisebb durva hiba, valamint a hitelesség, ami minősíti a geometriai és a leíró adatok valósággal való egyezőségét (4-13. ábra). Más jelentésű az élesség, ami a tizedesjegy mögött feltüntetett számjegyek sokaságára utal, vagyis az adat nem lesz feltétlenül pontosabb, ha növeljük az élességét.

4-10. ábra Terepi pont méréseinek pontossága (Sárközy alapján)

4-11. ábra Illesztőpont alapú transzformáció és matematikai pontossága (RMS hiba)

4-12. ábra Karbantartás (aktualizálás) hiányával a topográfiai térkép nem lehet tervezési alap

4-13. ábra Megbízhatatlan, több szempontból is hibás területhasználati térkép a foltok területi értékeivel

A már említett karbantartás utal az aktualizálás fontosságára, amely változó világunkban különös hangsúlyt kap, mert szeretnénk ha adataink minél naprakészebbek lennének. A távérzékelés szerepe pótolhatatlan az aktuális adatszerzésben, az új objektumok és jelenségek létrejöttének, illetve a mai állapotoknak a bemutatásában. A teljesség elvét figyelembe véve a felmérések során az adott tematika szerint jelen lévő valamennyi jelenséget felvételezzük, mint ahogy az ingatlan-nyilvántartás is kiterjed valamennyi ingatlanra, függetlenül azok rendeltetésétől, tulajdonosától. Nem teljes az adatbázis, ha az adatnyerés nem megfelelő kiterjedésű, nem fedi a mintaterületet (4-14. ábra). Az objektumok, a hozzájuk kötődő attribútumok és a térbeli kapcsolatokra vonatkozó szabályok együttesének ellentmondás-mentessége esetén konzisztens adatállományról beszélhetünk. Ennek elérésére a különböző jelenségeket azonos terminológiával kell meghatározni.

4-14. ábra Titkosítás miatt ez az ortofotó nem teljes adat

Az adatokkal, adatbázisokkal kapcsolatos információk esetében a metaadat lehet a kulcs, mivel az ismert minőségi paramétereken kívül a használhatóságot és egyéb jellemzőket (pl. készültség foka, beszerezhetőség) is megkaphatjuk (4-15. ábra). Nem véletlen, hogy tervezéskor előnyben részesítjük azokat az alapadatokat, melyek állami, vagy nemzetközi térképezések termékei, mert vannak jól meghatározott paramétereik, leírásuk, eredetük, van metaadatuk. A feladatmegoldás jellege miatt például az sem mindegy, hogy vektoros, vagy raszteres modellel dolgozunk-e, illetve topológiailag szerkesztett-e az állomány?

4-15. ábra Részlet a DTA-50 digitális térképi adatbázis metaadatából (adatforrás: www.topomap.hu)

A használhatósághoz elengedhetetlen a különböző intézményeknél található adatok alkalmazhatósága is, amikor a méretarány, vagy a minőség mellett különböző informatikai rendszerekben, különböző modellekben lévő adatokról van szó. Szükség van a térbeli adatkommunikációra, arra a képességre, hogy a kifejlesztett alkalmazások különböző rendszereken is működjenek hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Röviden szólva szükségünk van szabványokra, aminek legjobb példái az adatcsere formátumok: DXF, SHAPE, GeoTIFF, stb.