A Műholdas távérzékelés könvv 2004-ben jelent meg a Libellus Kiadó gondozásában. A puha fedeles könyv eljutott a hallgatókhoz, doktori értekezésekben hivatkoztak rá, de miután nem került be a terjesztői hálózatba a hozzáférés mind a mai napig nehezen megoldható. A könyv megjelenése óta eltelt közel egy évtizedben a távérzékelés eredményei egyre nagyobb szerepet kaptak mindennapi életünkben. A meteorológiai műholdak által készített felvételeket már régóta láthatjuk a különböző televíziós csatornák időjárásjelentéseiben, de a távérzékeléses technológia ugrásszerű fejlődésének köszönhetően napjainkban olyan gyakorlati feladatokat is távérzékelt adatok alapján oldunk meg mint pl. a termésbecslés, belvíztérképezés, nagy pontosságú topográfiai, települési stb. térképek szerkesztése, domborzatmodellezés (ez alapján pl. szükségtározó térfogatának kiszámolása), vagy a katasztrófák áldozatainak felkutatása.

A műholdas távérzékelés fizikai alapjainak, valamint a korábban is használt rendszerek régi és új tagjainak bemutatása mellett, az utóbbi évtized legfontosabb eredményeiről számol be a Műholdas távérzékelés (elmélet és gyakorlat) c. digitális tananyag. A tananyagot a TÁMOP 4.1.2.A/1-11/0025 sz. Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztésa természettudományi képzési terület mesterszakjaihoz c. projekt keretében fejlesztettem tovább, kiegészítve a 2004-2013 közötti főbb fejlesztések bemutatásával, és néhány képfeldolgozási gyakorlati módszerrel. A digitális tananyag kerete biztosítja a folyamatos fejlesztést és bővítés lehetőségét, és nem utolsó sorban gyors és ingyenes hozzáférést biztosít a tartalomhoz.

A műholdfelvételek térbeli felbontása már a polgári alkalmazások terén is 0,5 m-nél jobb lett, a multispektrális rendszerek utódjaként megjelentek a hiperspektrális képalkotó rendszerek, és megnyílt néhány műholdrendszer és titkos katonai felderítő program képi adatbázisa is.

A korábban önálló nemzeti űrprogramot indító nemzetek mellé újabbak csatlakoztak, és nemzetközi összefogással számos űrprogramot valósítottak meg, ill. terveznek a közeljövőben. A távérzékelt adatokból előállított kereskedelmi termékek forgalmazása és megjelentetése szigorú jogi szabályozás alatt áll, így a tananyagban a rendszerek bemutatását helyeztem előtérbe kevesebb felvételt bemutatva, de a szenzorok részletes tárgyalásakor megadtam a jelenleg élő honlapok elérhetőségeit, ahol sok-sok űrfelvétel megtekinthető és letölthető.

A könyv részben tankönyvként ajánlható felsőoktatási intézményekben a távérzékelést magában foglaló alap- és/vagy mesterszakos kurzusokhoz, valamint gyakorlati útmutatóként használható a távérzékelés gyakorlati alkalmazásakor.

A tananyag interdiszciplináris megközelítésű, hiszen a fizikai alapok után a műholdrendszerek a földrajzi, környezettudományi, meteorolgiai, geológiai, stb. tudományterületen történő alkalmazási is bemutatásra kerülnek. Már eddig is számos felsőoktatási intézményben és képzésben használják a digitális tananyag alapjául szolgáló könyet. A digitális tartalom, és a külső linkek révén nemcsak maga a tananyag, hanem a külső szakmai tartalomszolgáltatók is elérhetővé válnak egy tananyagon keresztül.

A tananyag tanulásakor érdemes a fizikai alapokat tartalmazó 1. fejezetet először elsajátítani, majd a nagyobb egységeket: meteorológiai műholdak (2., 3. fejezet); az oktikai távérzékelési műholdakat (5-10. fejezet); a mikrohullámú rendszereket (11-12. fejezet); ill. az űrfelvételek feldolgozása c. (13. fejezet) áttekinteni.

A digitális tananyag nem e-learning tananyag, de nem is csak egy korábbi könyv digitális változata. Minden fejezetek elején rövid célkitűzés, tartalmi összefoglaló, kulcsszavak segítik az egyéni tanulást. A szöveg közben kiemeléseket, külső oldalakra hivatkozásokat talál az olvasó, melyekre kattintva a külső tartalom azonnal megjelenik. A fejezetek végén rövid összefoglalás és ellenőrző kérdések vannak.

A tananyaggal kapcsolatos bármilyen véleményt szívesen fogad a szerző mucsi@geo.u-szeged.hu emailcímen.