Fluviális geomorfológia

 

Az aktív folyóvízi folyamatokon belül a legnagyobb hangsúlyt a mederben zajló folyamatok kapják, például a fenékhordalék mozgása, a meder formájának torzulása (mederszűkülés), a meder mintázatának átalakulása, illetve az árvizek és lefolyás modellezése. Vizsgáljuk az ártereken zajló folyamatokat is (pl. feltöltődés), és azt, hogy a meder és az ártér milyen kölcsönhatásban állnak egymással. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ezen folyamatok hátterében álló természetes és antropogén hatásokat feltárjuk, és a folyók egyensúlyi állapotát meghatározzuk. Ugyanis csak az egyensúly vagy a labilitás ismeretében lehet helyes döntéseket hozni a jövőbeli mederrendezések során.

A paleo-hidrológiai kutatások során a felszínen lévő, többé-kevésbé feltöltött medermaradványok kora alapján határozzuk meg egy-egy régióban (pl. Alsó-Tisza, Maros hordalékkúp, Beregi-sík, Dunamenti síkvidék) a folyók futásirányának változásait, az ezekhez vezető okokat és az áttevődés következményeit.

Vizsgálatainkat elsősorban a Tisza vízrendszerében (Tisza, Maros, Körös, Hernád) végezzük, de a Duna és a Dráva felszínformálását is tanulmányozzuk.

Kutatócsoportunk fiatalos, nyitott és dinamikus, amit jelez az, hogy a vezető kutatók köré nagyszámú BSc, MSc és PhD hallgató kapcsolódik, és egymást segítve dolgoznak.

Csatlakozz Te is! A kutatási témák között soroltuk fel azokat a nyitott kérdéseket, amelyeknek a megoldásához a TE segítségedet is várjuk!

Kutatócsoportunk fő szakmai partnere az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Kutatási témák:

1. Aktív folyóvízi folyamatok

   1.1. Mederfejlődés vizsgálata

• a vízjárás alakulásában a mai programokkal sokkal több adat dolgozható fel, mint korábban, ezért új összefüggésekre derülhet fény;
• a fenékhordalék hozamának meghatározása nagy kihívás, de kreatív hozzáállással számszerűsíthető (pl. ismételt radaros mederfelvételek);
• a meder szűkülése általános trend Európában, de a pontos okok még csak néhány folyón ismertek;
• a mederformák (pl. üstök, gázlók, övzátonyok) tér- és időbeli alakulásának pontos vizsgálata napjainkban válik lehetővé csúcsmodern eszközök (pl. ADCP, SideScanSonar) alkalmazásával.

   Fontosabb publikációk

• Sipos Gy. (szerk) 2012: A Maros folyó múltja, jelene, jövője. SZTE TFGT, Szeged
• Kiss T. – Blanka V. 2012: River channel response to climate- and human-induced hydrological changes: Case study on the meandering Hernád River, Hungary. Geomorphology 175–176, 115–125.
• Kiss T. – Andrási G. 2011: A horvátországi duzzasztógátak hatása a Dráva vízjárására és a fenékhordalék szemcseösszetételének alakulására. Hidrológiai Közlöny 91/5, 17-29.
• Kiss T. – Blanka V. – Sipos Gy. 2009: Morphometric change due to altered hydrological conditions in relation with human impact, River Hernád, Hungary. Z. Geomorph. N.F. 53 Suppl. 2, 197 – 213
• Kiss T. – Sipos Gy. 2007: Braid-scale geometry changes in a sand-bedded river: Significance of low stages. Geomorphology 84, 209-221.

   Képek

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

   1.2. A meder és a hullámtér folyamatai és kapcsolata

• a meder árvízkor hat leginkább az ártérre, amikor vizet és hordalékot juttat ki, de a meder bevágódásával vagy szűkülésével is módosulhatnak az ártéri geomorfológiai folyamatok. Új összefüggések feltárását teszik lehetővé a nagy felbontású DDM és LiDAR felvételek geoinformatikai elemzése, vagy a dendrológiai vizsgálatok
• az árterek anyaguk révén hatnak a mederre, hiszen befolyásolják a parterózió mértékét és a mederbe jutó hordalék mennyiségét. A legmodernebb eszközökkel ez a kapcsolat elemezhető, hiszen a parterózió geodéziai pontosságú GPS-sel számszerűsíthető, míg a partok anyaga geo-radarral (GPR) térképezhető.

   Fontosabb publikációk

• Kiss T.; Nagy Z.; Balogh M. 2017: Floodplain level development induced by human activity– case study in the Lower Maros River, Romania and Hungary. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences. 12/1, 83-93.
• Guida, R.J., T.L. Swanson, J.W.F. Remo, T. Kiss. 2015. Strategic Floodplain Reconnection for the Lower Tisza River, Hungary: Opportunities for Flood-height Reduction and Floodplain-wetland Reconnection. Journal of Hydrology (521): 274-285.

   Képek

• 
• 
• 

   1.3. Ártérfeltöltődés

• egy-egy árvíz utáni feltöltődést közel 20 éve mérjük, ami unikális Európában, így olyan trendek fedezhetőek fel, ami rövidebb adatsoroknál nem.
• a szabályozások óta zajló ártérfeltöltődés számszerűsítéséhez modern (pl. DDM) és klasszikus módszerek (pollenanalízis) kombinálhatók
• az ártérfeltöltődést egyre inkább befolyásolja az egyre sűrűbbé váló növényzet, amelynek számszerűsítésére még nincs kidolgozott protokoll, így különböző módszerek (fotózás, földi és légi LiDAR felvételek stb.) alkalmazásával próbálkozunk

   Fontosabb publikációk

• Matys Grygar, T., Elznicová, J., Kiss, T., & Smith, H. G. (2016b). Using sedimentary archives to reconstruct pollution history and sediment provenance: The Ohře River, Czech Republic. Catena, 104, 109–129.
• Matys Grygar T.; Elznicová J.; Tůmová S.; Faměra M.; Balogh M.; Kiss T. 2016: Floodplain architecture of an actively meandering river (the Ploučnice River, the Czech Republic) as revealed by the distribution of pollution and electrical resistivity tomography. Geomorphology, 254, 41-56,
• Kiss T. – Oroszi V.Gy. – Sipos Gy. – Fiala K. Benyhe B. 2011: Accelerated overbank accumulation after nineteenth century river regulation works: A case study on the Maros River, Hungary. Geomorphology 135, 191-202.
• Sándor A. – Kiss T. 2007: A 2006. tavaszi árvíz okozta hullámtéri akkumuláció mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál. Hidrológiai Közlöny 87/4. 19-25.
• Kiss T.– Sipos Gy.– Fiala K. 2002: Recens üledékfelhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közlemények Vol. 3. pp. 456-472.

   Képek

• 
• 
• 
• 

2. Paleo-fluviális folyamatok

• az ártér- és hordalékkúp fejlődés vizsgálatakor a pontos térképek lehetővé teszik új, korábban nem ismert térbeli folyamatok (bevágódással és hátravágódással ártéri szintek kialakulása) azonosítását, és a rendelkezésre álló kormeghatározási módszerek (OSL, 14C, dendro-kronológia) pedig a folyamatok korának meghatározását
• a paleo-medrek mintázatának, anyagának, esésének meghatározása révén új paleo-hidrológiai adatok (pl. vízhozam, hordalékhozam) látnak napvilágot
• az ártereken és hordalékkúpokon lehetőség van a folyók egykori futásirány-változásainak az azonosítására, az okok feltárására, és a különböző folyók egymásra hatásának vizsgálatára

   Fontosabb publikációk

• Kiss T., Hernesz P., Sümeghy B., Györgyövics K., Sipos Gy. 2015: The evolution of the Great Hungarian Plain fluvial system – fluvial processes in a subsiding area from the beginning of the Weichselian. Quaternary International 388, 142-155.
• Kiss T., Sümeghy B., Sipos Gy. 2014: Late Quaternary paleodrainage reconstruction of the Maros River alluvial fan. Geomorphology 204, 49–60.
• Kiss T. – Sümeghy B. – Hernesz P. – Sipos Gy. – Mezősi G. 2013: Az Alsó-Tisza menti ártér és a Maros hordalékkúp késő-pleisztocén és holocén fejlődéstörténete. Földrajzi Közlemények 137/3, 269-278.
• Sümeghy B. – Kiss T. – Sipos Gy. – Tóth O. 2013: A Maros hordalékkúp felső-pleisztocén–holocén képződményei. Földtani Közlöny 143/3. 265-278.
• Hernesz P. – Kiss T. 2013: A Tisza-meder partfalának vizsgálata: késő pleisztocén és holocén folyamatok az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny 93/2. 13-20.

   Képek

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

3. Hidrológiai modellezés

• az egyre újabb geoinformatikai szofverek és az egyre precízebb térbeli adatok lehetővé teszik, hogy nem csak a dombvidékeken, de a síkságokon is modellezzük a lefolyást, s azt, hogy ezt a különböző emberi tevékenységek (pl. szántás, teraszok és löszmélyutak kialakulása) hogyan módosítják 
• a több éve gyűjtött mederfenék felmérések, ADCP-s, radaros és in-situ hordalékmérések (pl. Helley-Smith mintavevővel) lehetővé teszik, hogy modellezzük a folyók hordalékszállítását
• a meglévő modellek bemeneti paraméterei (pl. mederparaméterek, növényzeti érdesség) gyakran pontatlanok, így növelik a modellek hibáit, így cél ezeknek a paramétereknek a terepi méréseken alapuló számszerűsítése

A kutatócsoport tagjai

Senior kutatók:

• Dr. Kiss Tímea egyetemi docens
• Dr. Mezősi Gábor egyetemi tanár
• Dr. Sipos György egyetemi docens
• Dr. Blanka Viktória tudományos munkatárs

PhD hallgatók

• Gabriel J. Amissah (Stipendium Hungaricum Ösztöndíjas)
• Balogh Márton 
• Nagy Judit
• Právetz Tamás

PhD fokozatot szerzett, fluviális kutatást végző egykori hallgatóink:

• Andrási Gábor (2016)
• Hernesz Péter (2015)
• Sümeghy Borbála (2014)
• Katona Orsolya (2014)
• Benyhe Balázs (2013)
• Illésné Sándor Andrea (2012)
• Blanka Viktória (2010)
• Oroszi Viktor (2009)
• Sipos György (2006)
• Külsős tagok
• Fiala Károly
• Benyhe Balázs
• Fehérváry István

   Képek

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Eredmények

   Sikeres pályázatok

• Meder- és ártérfejlődés kapcsolatrendszerének vizsgálata (OTKA 119193)
• FUTUMAR: A Maros folyó múltja, jelene, jövője
• Kanyarulati paraméterek és vízhozam, illetve kanyarulatvándorlási sebesség közötti kapcsolat vizsgálata alföldi folyókon (OTKA 83455)
• Jelenkori folyóvízi felszínformáló tevékenység és a szabályozások hatásainak vizsgálata a Tiszán és a Maroson (OTKA 62200)
• Recens folyóvízi felszínformáló folyamatok mértékének és irányának vizsgálata a Dél-Alföldön (OTKA 37414)
• Az Alsó-Tiszavidék (Tisza-Maros) hullámtereinek komplex geoökológiai vizsgálata, különös tekintettel a nehézfém-szennyeződések térbeli eloszlására (KAC 027874-01/2001)

   Nemzetközi együttműködések

• ENVIMOD: Ártérfejlődés és szennyezőanyagok vizsgálata: Partner: Institute of Inorganic Chemistry, The Czech Academy of Sciences
• IPA: A Tisza mederfelmérése és árvizek modellezése: Újvidéki Egyetem, Műszaki Kar
• NSF IGERT Program in Watershed Science and Policy (Southern Illinois University)

   Sikeres hallgatóink

A kutatócsoportban megalakulása óta nagyon fontos szerepet töltenek be a hallgatók. Sikerességüket és tudományos eredményeik magas színvonalát tükrözik az OTDK versenyeken elért kiváló eredményeik, majd későbbi szakmai sikereik.

Év	OTDK	I. helyezett	II. helyezett	III. helyezett, különdíjas
2015	XXXII	Horváth Roland (Geomorf)	Balogh Márton (Geomorf) Fehérváry István (Hidrológia)	Végh Zsuzsanna (Geomorf) Hajdú István (Geomorf)
2013	XXXI	Nagy Zoltán (Geomorf) Király Dániel (Tájföldrajz)	Juhos Tamás (Geomorf)
2011	XXX		Györgyövics Katalin (Geomorf) Andrási Gábor (Hidrológia)	Hernesz Péter (Geomorf) Nagy Zoltán (Geomorf) Andrási Gábor (Hidrológia) Kovács Etelka (KTDK)
2009	XXIX	Sümeghy Borbála (Geomorf) Benyhe Balázs (Hidrogeológia)	Hernesz Péter (Hidrogeológia) Kovács Etelka (Környezettudomány)	Kovács Etelka (Környezettudomány)
2005	XVII		Nyári Diána (Geomorfológia)	Blanka Viktória (Geomorfológia) Sándor Andrea (Geomorfológia)
2003	XVI	Sipos György (Geomorfológia)	Oroszi Viktor (Geomorfológia)
2001	XV	Fiala Károly (Geomorfológia)	Sipos György (Geomorfológia)

Büszkék vagyunk arra, hogy egykori hallgatóink ma sikeres munkavállalók. Íme néhány példa:

• Fiala Károly, ma az ATIVIZIG osztályvezetője
• Sipos György, PhD fokozatot szerzett, jelenleg azt SZTE-TFGT egyetemi docense
• Nagy Zoltán , Agrárszabályozási Referens – Földművelésügyi Minisztérium - Agrárközgazdasági Főosztály - Állami Támogatási és Kockázatkezelési Osztály
• Györgyövics Katalin ma Nagy-Britanniában dolgozik, mint Admin Assistant (Elemző) a PRK Global Sales-nél
• Andrási Gábor tudományos munkatárs a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályán (ÖVKI)
• Király Dániel környezetvédelmi szakügyintéző. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán
• Horváth Roland földhivatali szakügyintéző a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Földhivatalában.
• Hernesz Péter pedig termelés tervező a Pick Szeged Zrt-nél.