Európa számos országának alacsonyabban fekvő területein súlyos természeti veszélyhelyzeteket okoz a belvíz. A nemzetközi tudományos és közgondolkodásban azonban ez a jelenség továbbra is úgy él mint tipikus “Kárpát-medencei probléma”. Magyarországon a belvíz által okozott kár éves átlaga 100-150 millió euró, míg a néhány évenként vissza-visszatérő nagy elöntések idején ez az összeg akár az 500 millió eurót is elérheti. Szerbiában, a Vajdaságban az 1999 és 2013 közötti felmérések szerint a belvízzel rendszeresen elöntött és további veszélyeztetett mezőgazdaságilag művelt területek, valamint települési belterületek nagysága 100-400 ezer hektár között volt. A rendkívül összetett jelenség kutatásához interdiszciplináris tudományos megközelítésre van szükség, hogy válaszokat találjunk a felmerülő kérdésekre. A belvíz által felvetett problémákra adott nem minden esetben megfelelő válaszok, valamint a klímaváltozás várható hatásai arra ösztönöztek bennünket, hogy e komplex rendszer dinamikájának feltárására és térbeli modellezésére tudományos kutatási programot tervezzünk.

A belvíz jelenség kialakulásának folyamata és hatásai többféle tudományos aspektusból is megközelíthetőek, vizsgálhatóak. A belvízre, mint potenciális természeti veszélyre egyre nagyobb figyelem irányul Magyarországon és Szerbiában is, melynek következtében számottevő erőforrások állnak rendelkezésre, például informatikai monitoring-rendszerek fejlesztésére. Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében indítottuk a Meriexwa kutatási projektet a Szegedi Tudományegyetem, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara és Mérnöki Kara részvételével. Egyetemeink a régió legnagyobb tudományos és műszaki kutatási potenciáljával rendelkező intézményei és ez a program kitűnő lehetőséget biztosított olyan sikeres határmenti tudományos együttműködésre, amellyel a régió fenntartható környezeti és gazdasági fejlődéséhez hozzájárulhatunk.

Most az olvasó azt a kötetet tartja a kezében, amelyben összefoglaltuk a két éves kutatási projekt tudományos eredményeit. A további részletes tudományos publikációk és a műszaki fejlesztéseket leíró tanulmányok listáját a kötet végén közöljük, valamint ezeket elérhetővé tettük a projekt honlapján is:

www.geo.u-szeged.hu/meriexwa.

A Meriexwa projekt során a belvíz jelenség kialakulására vonatkozó alapvető kérdések megválaszolásán túl több alkalmazott, gyakorlati célkitűzésünk és megvalósítandó feladatunk is volt. A különböző típusú belvizek geomorfológiai és antropogén okokra visszavezethető kialakulásának magyarázata mellett kiépítettünk egy talajvíz monitoring rendszert, amelyeket egyedi fejlesztésű szenzorokkal láttunk el. Az elöntések hagyományos terepi térképezési módszereinek értékelésén túl a felmérésekben és az operatív védekezésben is bevethető legmodernebb távérzékelési technológiák módszertanát kidolgoztuk. Műhold- és légifelvételek adatain alapuló elöntési modellezési eljárást hoztunk létre, amelyben a hagyományos és legújabb képfeldolgozási eljárásokat a térinformatikai rendszerek funkcióival kombináltuk.

Többek között a belvízgazdálkodás minél hatékonyabb támogatására eredményeinket az Európai Unió adatpolitikájának megfelelő INSPIRE irányelvek alapján szerveztük internet alapú térbeli adatinfrastruktúrába, amelyhez térképi kiszolgálót kapcsoltunk. Szándékaink szerint az általunk létrehozott és nyilvánossá tett rendszer a szakmai szervezetek munkájának támogatása mellett a térségben érintett lakosság számára is hasznos eszközzé válhat a belvízmegelőzési, védekezési és gazdálkodási tevékenységekben. A létrehozott adatbázisok, az operatív információszolgáltatás és mind az a multidiszciplináris tudás, tapasztalat, amelyet a projekt megvalósítása során a két ország szakemberei felhalmoztak, reményeink szerint hozzájárul a térség fenntartható fejlődéséhez. Az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk a víz, amellyel már a közeljövőben is meg kell tanulnunk takarékosan gazdálkodni és az aszály sújtotta mezőgazdasági területeinken sokkal hatékonyabb vízvisszatartási stratégiákat kell kidolgoznunk.

A kötetben összefoglaló tanulmányaink szövegét három nyelven, angolul, magyarul és szerbül is közöljük. A könnyebb olvashatóság és megértés érdekében a szövegben található ábrákat is elkészítettük mind a három a nyelven.

Egyetemeink közötti együttműködés olyan folyamatos és interaktív tudományos kapcsolatot generált, amelyet a régió további szakmai és gazdasági szereplőinek bevonásával a jővőben is folytatni szeretnénk és bízunk benne, hogy eddigi eredményeink jó alapot adnak a reményteli továbblépéshez a belvízkutatás terén.

Szatmári József, Stevan Savic és Milos Zivanov

Szeged-Újvidék

2013. november